A lemondás ereje

Idén április közepére esik a húsvét, ezért a tojásfestéssel ugyan még ráérünk, de a nagyböjt már javában tart, amikor ez a cikk íródik. Erről az időszakról annyit biztosan mindenki tud, hogy negyven napos önmegtartóztatást jelent, amit jellemzően a húsevésről való lemondással teljesítenek az erre vállalkozók. Habár ez egy eléggé leegyszerűsített meghatározás, de a legtöbben így ismerjük a böjtöt és talán nagyon sokan amiatt nem is kezdenek bele, mert túlságosan nehéznek találják a hús nélküli mindennapokat negyven napon keresztül. Annyi igazság mindenképpen van ebben, hogy valószínűleg a lemondás nem egyszerű (ha könnyű lenne, mi lenne benne a kihívás?) és hétköznapokon is odafigyelést, előre tervezést igényel ennek a betartása.

De mivel jár a böjt pontosan? Mire érdemes figyelnie annak és mit várhat tőle az, aki úgy dönt, betartja a böjtöt? Egyáltalán, olyanok is végig csinálhatják, akik nem vallásosak? Ezekre kerestük a választ és olyan, hétköznapi és egyházi embereket kerestünk a településeinkről, akik minden évben tartják a nagyböjtöt és van már tapasztalatuk abban, hogy erre a időszakra hozzáigazítsák életüket és étkezéseiket a szigorúbb szabályokhoz.

 

A lényeg az elhatározás

A hirdi Tömör Balázs, lelkipásztori munkatárs, mint minden évben, idén is böjtöl húsvét előtt, számára ez természetes része az ünnepnek. Ő arra hívta fel a figyelmünket, hogy ezt a vállalást jóval tágabban is lehet értelmezni. „A böjt összetett dolog, amely alatt nem kizárólag a húsról való lemondást kell érteni. Van, aki a csokoládéról, van, aki egy kevésbé hasznos szokásáról mond le negyven napig, de az is teljes értékű böjtnek számít, ha a közösségi média használatát szüneteltetjük erre az időre. A lényeg, hogy ki mit határoz el” – magyarázta nekünk Balázs.

Annak, aki még sosem vállalt hasonló dolgot, talán az is eszébe juthat, hogy a hétköznapokban mennyi odafigyelést igényel a böjt, akár a bevásárlás, akár a főzés terén. „Mindig meg lehet oldani ezeket a kérdéseket, ha az ember kellő időt és energiát fektet bele. Úgymond ezt a lemondást felajánljuk valamiért, akár egy nemes célért. A böjtölésnek egyébként is mindig van célja és értelme; ha felajánljuk egy nemes célért a lemondást, akkor átlényegül az ember és már nem érzi azt tehernek, értelmetlennek” – osztotta meg tapasztalatait Tömör Balázs. Azt, hogy neki mit ad ez az időszak, így foglalta össze: „Fizikailag lehet, hogy sokak számára az étkezésben nyilvánul meg a böjt, de szerintem a lelki dimenziója az igazán fontos. Böjtölni bármikor lehet egy-egy nemes célért, amit az ember megfogalmaz magának.”

 

Amikor a bab is hús

Forr Irénke Vasasról szintén rendszeresen böjtöl a húsvéti időszak előtt, ő is a húsról mond le ilyenkor. Neki sem okoz nehézséget az ételek kitalálása, sőt, rengeteg alapanyagot ismer, amit fel is sorolt nekünk. ”Meg vannak a megfelelő ételek erre az időszakra, elsősorban a bab, például babfőzelékként, de halételek és tésztafélék is készülhetnek ilyenkor. A svábok készítették régen a gőzgombócot káposztával, de az aszaltszilva is olyasmi, ami rengeteg féle ételhez illik és sokféleképpen felhasználható. Emlékszem, édesanyáméknak volt aszalókemencéjük és telente akár két-három zsáknyi aszaltszilvájuk is összegyűlt, ami nagyon jól jött a böjt idejére. A Nagypénteket megelőző nap a zöldcsütörtök, ekkor a spenót, a zöldborsó kerül terítékre, de mostanában a medvehagyma is nagyon népszerű.” Arra a kérdésre, hogy fizikailag hogyan hat ez az időszak az emberre, így válaszolt: „Ezek nagyrészt szénhidrátdús ételek, attól nem kell tartani, hogy túlságosan lefogynánk a böjt végére és a változatosság is megvan.”

Úgy gondolja, hogy a böjt vagy az ahhoz hasonló önmegtartóztatás bárkire jó hatással lehet, akár még a nem vallásos embereknek is érdemes megpróbálkozni vele. „Lemondani bármiről, akár a csúnyabeszédről is lehet, egy ilyen vállalás pedig erősíti az akaraterőt és jellemformáló hatása is van” – összegezte Irénke.

Hogy elérjünk valamit

Kérdéseinkkel szerettünk volna egy egyházi személyt is megkeresni, ezért Németh Norbertet, a református lelkészt kérdeztük a böjtről. Ő azt emelte ki nekünk, hogy a böjt nem egy egyszerű diéta csupán, annál jóval többről szól: „Úgy tartják, hogy böjt idején bármilyen tevékenységről le lehet mondani, ami Istentől veszi el az időnket. Ez lehet akár digitális böjt, de az alkoholról is lemondhatunk ennek érdekében, a lényeg, hogy ne a külvilágnak akarjuk megmutatni, amit csinálunk, fontosabb, hogy Isten lássa, hogy érte tesszük” – magyarázta a lelkész. Németh felhívta a figyelmünket az olyan helyzetekre, amikor valakinek az egészségi állapota miatt kell lemondania bizonyos ételekről vagy szokásokról, akár magas vérnyomás, akár ételérzékenység miatt. Szerinte az ilyen szükséghelyzet is értékelhető böjtként.

„Elképzelhető, hogy valakinek az egészsége érdekében kell lemondania valamiről, de mégsem teszi, inkább vállalja azt, hogy rövidebb ideig él, de nem vonja meg magától azt, amit szeret. A kényszerben is van egy szabad döntés” – fogalmazott.

Beszélgetésünk végén felidézett nekünk egy számára emlékezetes esetet, amikor Risztov Éva úszónő tíz kilométeres távon olimpiai bajnoki címet nyert. Amikor a verseny után megkérdezték a sportolót, hogy mi tesz ezután, mire vágyik, ő azt válaszolta, hogy az anyukája rántott húsát szeretné enni. „Számunkra, hétköznapi emberek számára ez talán nem egy nagy dolog, hiszen minden héten ehetünk rántott húst, akár többször is. Risztovnak azonban a felkészüléséhez, az olimpiai bajnoki cím eléréséhez le kellett mondania róla. Lemondani valamiről, azért, hogy elérjünk valamit; ez a böjt.”