CSATA A ZENGŐN

CSATA A ZENGŐN

20 éves évforduló

Néhány csatánál elég a helyszín feltüntetése, máris tisztában van vele mindenki mi is zajlott ott. Augsburg, Muhi, Mohács, Világos…, hogy csak néhány „nagyot” említsek. A címben szereplő csata jócskán különbözik a felsoroltaktól. Ez egy egész másfajta ütközet volt. Viszont pozitívan végződött.  

A „Zengő-hegyi csata” a környezetvédők és a környező települések lakóinak akciója volt 2004. február 13-án, melynek során megakadályozták, hogy fakivágó munkások az érvényes engedélyek birtokában és biztonsági őrök kíséretében megkezdjék a Zengő hegyre tervezett NATO rádiólokátor-állomás építéséhez szükséges munkájukat.

Előzmény: A Honvédelmi Minisztérium a NATO finanszírozásával három helyszínen tervezett új lokátorokat létesíteni. A harmadik helyszínnek a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő lett kijelölve, amely értékes természetvédelmi terület, és jelentős természetkárosítással járt volna a beruházás. A tervezett NATO-lokátor ellen helyi szervezetek már több éve tiltakoztak, több alkalommal szerveztek demonstrációkat, útlezárást. Ez a beruházás az akkor százezer forint természetvédelmi értékű, fokozottan védett bánáti bazsarózsa egyik legfontosabb élőhelyét is veszélyeztette. 

A Honvédelmi Minisztérium felkérésére 2001 nyarán elvégzett és egyedülállónak aposztrofált kísérlet keretében a lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12.000 védett növényt ültettek át, amely teljes kudarccal végződött: az átültetett növények 90%-a elpusztult, ráadásul a nyomvonalban jelenleg több mint 90 millió forint természetvédelmi értékű bánáti bazsarózsa és egyéb védett növény hajtott ki. Ennek dokumentálására a Civilek a Zengőért Mozgalom ismeretterjesztő filmet is készített.

A „csata”: A környezetvédők nem szálltak szembe a biztonsági őrökkel, ehelyett testükkel védték a kivágandó fákat, és amikor közülük valakit elvonszoltak, más állt a helyébe. Az órákig tartó huzakodásnak az vetett véget, hogy a helyiek szervezte riadóláncnak köszönhetően egyre többen érkeztek a hegyre, ráadásul a helyszínen tévékamerák és rendőrök is megjelentek.

A huzakodásban egy Greenpeace-aktivista könnyebben megsérült. A vérző fejéről készült fotók, egy hosszúhetényi amatőr videófelvétele és a beszámolók az incidensről bejárták az országos médiát és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy tovább romlott az amúgy is népszerűtlen Zengő-projekt társadalmi megítélése.

A konfliktus a környezetvédők győzelmével ért véget. A „riadókészültséget” a helyiek a következő hónapokban is fenntartották, de nem került sor újabb próbálkozásra a fák kivágására.

Utóélet: A Zengő-lokátor projekt ellen harcoló civil környezetvédők szervezetek szerint  (Civilek a Zengőért Mozgalom, Greenpeace, Védegylet, magánszemélyek – többek közt Sólyom László későbbi köztársasági elnök) a Bős–nagymarosi vízlépcső építésének meghiúsítása óta a legszélesebb társadalmi összefogást valósították meg környezetvédelmi ügyben.

A következő választások előtti évben a kormány hivatalosan is lemondott arról, hogy az egyedi állat- és növényvilágú, szigorúan védett növényeknek (így a bánáti bazsarózsának) élőhelyeket adó Zengőn építse fel a lokátort. A kiszemelt új helyszín a Pécshez közeli Tubes lett. Mivel az új helyszínt is sok kritika érte, 2007. március 2-án a lokátorról Pécsett népszavazást tartottak, mely az alacsony részvétel miatt eredménytelennek minősült. A kormány ezután a radar Tubesen történő felépítése mellett döntött, ami további tiltakozásokat és politikai vitákat váltott ki. Végül a radarállomás a Tolna megyei Medina közelében épült fel.

Elkelne ilyen összefogás manapság is pár ügyben! Mondjuk, ahogy a gazdák ügyködnek tőlünk nyugatra.

CsL