Az idősebbek talán még emlékeznek az „átkosbeli” szilveszteri tévéműsorokra. Egy ország ült a képernyők előtt, melynek csúcspontja minden esztendőben az aktuális HOFI show volt. „Hogy merte egyáltalán ezeket kimondani?” – kérdezték másnap egymástól a szomszédok, amikor egy-egy kényesebb társadalmi kérdést boncolgatott a maga módján („…az a rothadó kapitalizmus…”).
Akkor még nem sejtettük, hogy minden egyes mondatát előzetesen maga Aczél György ellenőrizte, és az elvtársak amolyan szelepnek használták az ország fenekén a nagy nevettetőt. Az év utolsó napján mindenki egy kicsit kiengedhette a gőzt, hogy aztán másnaptól ismét minden menjen tovább a maga módján.
A címben elhangzott mondat ezekre a szilveszteri műsorokra vonatkozott. „A tavalyi jobb volt!” – legyintettek a szomszédok, mikor másnap megbeszélték az előző esti tévés felhozatalt. Volt azonban egy mellékzöngéje is, amely nem a műsorra vonatkozott, hanem az egész évre. „A tavalyi jobb volt!”: ez azt is jelentette, hogy mondjuk 1978-ban kicsit jobban éltünk, mint ’79-ben.
Kedves Olvasó, felteszem a kérdést: A tavalyi jobb volt?
A kérdés költői. Válaszolni nem szükségeltetik. Néha már az is eredménynek számít, hogy valaki egyáltalán túlélte. S ez már önmagában is ok lehet a pezsgő durrogtatáshoz!
Az SHV szerkesztősége nevében minden kedves Olvasónak eseményekben gazdag, békés, új esztendőt kívánok!
CsL
