Bányász riport Dr. Gálfi Csaba főorvos úrral
Folytatva a Szent Borbála híradót, 
következő beszélgető partnerem Dr. Gálfi Csaba reumatológus és foglalkozás-egészségügyi főorvos, Vasas-bánya egykori üzemorvosa, úgyis, mint volt főnököm akinek vezetésével elsősegélynyújtóként tevékenykedtem.
Kedves Csaba! Mesélnél a kezdetekről?
1961-ben születtem. Komlón nőttem fel, ott jártam általános iskolába és ott is érettségiztem. Amikor a pécsi Orvostudományi Egyetemet végeztem, már pécsi lakos voltam. 1985-ben friss diplomásként kerültem Vasas bányára, Dr. Pál Tibor üzemi főorvos hívására. Nem sokkal később jött a katonaságnál eltöltött 1 év, utána kerültem vissza Vasasra. Sajnos nemsokára egyedül maradtam, bedobtak a mélyvízbe. 1990-ig dolgoztam az üzemben, utána kezdtem a harkányi gyógyfürdő korházban a reumatológus gyakorlatot. Ez csaknem 2,5 évig tartott. A szakvizsga után még 1 évig az Antracit Kft-nél dolgoztam, egészen a bánya sajnálatos megszűnéséig.
Milyen családi kötődésed van a bányához?
1959-óta dolgozott édesapám a Mecseki Szénbányáknál. Végigjárta a ranglétrát: aknász, főmérnök-helyettes, főmérnök majd pedig nyugdíjazásáig vezérigazgató- helyettes volt a Trösztnél. Nagyapám is bányász volt, csapatvezető vájár volt Széchenyi aknán.
Az orvosi munka mellett bányamentőként is tevékenykedtem, több alkalommal ún. hetes ügyeletet is vállaltam.
Sok bevetésben vettem részt mint bányamentő és orvos is. Szomorúan gondolok vissza az 1986-os fejtésomlásra. Mint fiatal orvos, ez volt az első nagy bevetésem. Mai napig is emlékszem a rettentően nehéz körülményekre, a stresszre, az egyre fogyó reményre. Hihetetlen bajtársi kapcsolat volt a mentésben résztvevők között, mindenki egy célért harcolt, a bajba jutott munkatárs megmentéséért.
A bánya sorsa gyerekkorom óta belém ívódott. Édesapámat minden este hívták a bányától s a diszpécser jelentést adott neki a termelésről, az esetleges üzemzavarról vagy balesetről. Ezeket én gyerekként mindig hallottam és már akkor tiszteltem a bányászokat.
Az eltöltött 9 vasasi év alatt a mai napig tartó barátságokra tettem szert, nyugodtan mondhatom, hogy Vasas a szívem csücske.
Szívesen látogatok el a régi barátokhoz, ahol nosztalgiázunk és megünnepeljük a névnapokat.
A bánya bezárása óta mi történt Veled?
A bánya bezárása után Komlón kezdtem dolgozni, jelenleg reumatológiai és foglalkozás- egészségügyi szakrendelést vezetek. 1997-től vállalkozás formában, de OEP finanszírozással egy szakrendelői hálózatnak vagyok többed magammal résztulajdonosa. 2000-ben nősültem, feleségem, Adrienn szintén szakmabeli. 9 és fél éves Dia, valamint 8 éves Linda nevű lányaim kisiskolások, természetesen a szemem fényei.
Kedves Csaba!
Köszönöm szépen az interjút. Jó erőt, egészséget, családodhoz sok örömet és közelgő 50. születésnapodra pedig hosszú életet és sok boldogságot kívánok.
Jószerencsét!
Ruzsicsics Ferenc
