Wass Albert 26 esztendeje, 1998. február 17-én hunyt el Amerikában. Nincs még hazánknak egy olyan vitatott irodalmi alakja, mint ő. De valójában ki volt? Zseni? Kókler? Fasiszta? Náci? Antiszemita? Halálra ítélt háborús bűnös? Írófejedelem? Giccskirály? Erdélyi arisztokrata? Gróf? A szegények gyámolítója? Hazaáruló? Emigráns? … – vége-hossza nincs a felsorolásnak.
Én úgy látom – mint minden egyéb mást –, ez is főként nézőpont kérdése. A történelmi tények magukért beszélnek, bár napjainkban nincs olyan kőbevésett igazság, amit ne lehetne kiforgatni. Aki olvasta tőle a Patkányok honfoglalása c. novellát, azt nehéz meggyőzni Wass jóhiszeműségéről. Aki szereti az Adjátok vissza a hegyeimet!, az életére esküszik, hogy nincs nála nagyobb magyar!
Nem hinném, hogy konszenzusra lehetne jutni. Nincs középút! Inkább hagyom magam beleveszni a soraiba:
„Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé.” (Részlet A funtineli boszorkányból)
CsL
