Sokszor elgondolkodtam, egy pécsi meséhez mit használhatnék fel alapként? A Remete-rétet? A Tettyei romokat, törököstől? A Zsolnayt? Mikor szóba került, hogy esetleg a Caflisch cukrászda történetével kezdhetnék valamit, majdnem neki is ugrottam a dolognak.
Ha a pécsi külszíni bánya krátere köré rajzolunk egy 5 km sugarú kört, a város néhány mondájának helyszíne ebbe a körbe esik, a Kelet-Mecsek legizgalmasabb legendája pedig pár nyíllövésnyivel odébb. Ennek a Gyükésnek nevezett körből gyúrtam össze Pécs meséjét. Így egy történetben szerepel a Dömörkapu törpéi, a Lámpás-völgy, az András-akna, a Kantavár, a Szamár-kút, valamint a Mecsek óriásai.
A legendák alapjainak dr. Pesti János gyűjtését használtam, s a könyv végén ezeket az archaikus történeteket eredeti formájukban be is mutatjuk. A gyerekek így megismerhetik a város jelentősebb mondáit, s emellett első kézből láthatják, Pécs mondái hogy alakulnak át Pécs meséjévé.
A mese főszereplője – András – Pécs egyik első mély művelésű bányája, az András-akna után kapta a nevét. A fiú a csillagszemű juhász mintájára a furulyájával bárkit képes megríkatni vagy megtáncoltatni, légyen szó kantavári zsiványokról, Dömörkapu törpéiről, vagy éppenséggel a Mecsek óriásairól.
Törpékről mesét írni egyébként is hálás feladat. A terep, mint egy jól megmunkált veteményes, elő van készítve. Gondoljunk csak Hófehérkére, vagy Tolkien törpjeire – élükön Tölgypajzsos Thorin-nal –, esetleg Tyrion-ra. Hogy Pécs törpéi a nemzetközi mezőnnyel miképp tudják felvenni a versenyt, az egy más kérdés.
(A gazdagon illusztrált, 56 oldalas kiadvány ára 2.000 Ft. A könyvről bővebben a mesemives.hu weboldalon lehet tájékozódni.)
CsL
