Sokat hallunk arról, hogy a Föld egészén milyen problémákat okoz az éghajlat megváltozása, a melegedés, például a gleccserek olvadása a hegyvidékeken, a tengervíz szintjének emelkedése Hollandiában, a szárazság és az ennek következtében kialakuló tűzvészek az Egyesült Államok középső vidékein, illetve Ausztráliában, de mit okoz nálunk, itthon mitől kell tartanunk leginkább?
Magyarország éghajlata eleve nagyon változatos, itt találkozik a nedves óceáni, a keleti száraz kontinentális és a déli mediterrán klímaöv. Emiatt nálunk az egymást követő években a globális melegedés nélkül is óriási a változatosság. Attól függően, hogy az előző három klímarendszer közül melyik hatása erősebb, vannak nedves, csapadékos időszakok, majd utána hosszan tartó száraz periódusok. Az sem mindegy, hogy melyik évszakunkon melyik égöv dominál.
A következő táblázat azt mutatja, hogy az egyes évszakokban melyik éghajlati öv uralkodása milyen időjárási jelleget erősít
| Nyár | Tél | |
| Óceáni jelleg | Hűvös, csapadékos, gyakori frontátvonulások, szeles idő, 30 fok alatti maximumok | Kissé enyhe, változékony, csapadékos, szeles, gyakori frontok, kisebb, de tartósabban megmaradó hóréteg |
| Mediterrán jelleg | Forró, száraz, tartós kánikula, rendkívül sok napsütés | Enyhe, csapadékos, gyakori ciklonok, átmeneti hóviharok, gyors olvadás |
| Kontinentális jelleg | Meleg, száraz, elszórtan heves zivatarok | Hideg, száraz, ködös, kevés, de tartós hóréteg |
A helyzetet még bonyolítja, hogy a Kárpát-medencét körülvevő hegyek még ezen is módosítanak: a frontok útját megtörik, ciklonokat hoznak létre sok csapadékkal, vagy éppen kiszűrik a csapadékot. Télen eleinte megvédenek az érkező hidegtől vagy éppen a teknő-hatás miatt itt tartják nálunk a ködös-fagyos levegőt, és az érkező melegedés miatt ónos eső esik. Lecsökkentik a szél erősségét, vagy éppen felerősítik egyes helyeken a légáramlást. Az is sokszor előfordul, hogy nem egy, hanem két klímaöv vegyesen hat ránk vagy csak gyorsan cserélődik.
Ezek miatt ennyire bonyolult nekünk előrejelzést készíteni, vagy akár a globális felmelegedés hatását vizsgálni.
Lehet-e akkor bármit is mondani, hogy nálunk mi várható?
Pár dolgot érdemes vizsgálni: az egyik az éghajlati jellegek változékonysága: ha az egyik, főleg a mediterrán hatás tartósan fennáll, akkor ez már jelezheti, hogy módosult a klímánk. Ez a hosszú, forró, csapadékmentes nyarakban, enyhe, csapadékos telekben mutatkozik meg.
A másik a rendkívüli időjárási események számának változása: jégesők, tornádók, szélviharok gyakoriságának növekedése is mutathat a változás irányában.
Amire emiatt nálunk érdemes felkészülni, az a nyári csapadékhiány, az éghajlatváltozás leginkább ebben nyilvánul meg, így a mezőgazdaságban a mediterrán területeken alkalmazott módszereket érdemes átvenni: az öntözést és a szárazságtűrő fajok telepítését.
A napsütéses órák számának növekedésével az UV sugárzás is nő, ezért érdemes odafigyelni a napozásra, illetve a sok napsütést ki is lehet használni napkollektorok, napelemek telepítésére, amellyel megtermelt árammal légkondicionálók segítségével mérsékelhetjük lakásunkban a meleget.
De ha annyira nehéz megmondani, hogy van-e jelentős melegedés, miért érezzük úgy sokan, hogy egyre elviselhetetlenebb a hőség nyáron és teljesen eltűnt a hó télen?
Ennek van egy egyszerű életkori oka is. A mai 60 év körüli korosztály pont akkor volt gyerek és fiatal felnőtt, amikor a ’70-es, ’80-as években az óceáni jelleg volt tartósan domináns, így ők nagyon nem bírják a forróságot. Azokban az években nyáron alig volt 30 fok feletti hőmérséklet és kiegyenlített klíma uralkodott, télen több és tartósabb hóeséssel. Mi 40-esek a ’90-es évek rendkívül forró nyarain nőttünk fel, így ez sokunknak nem újdonság. Személy szerint én kifejezetten szeretem az ilyen időszakot. Valószínű a mai gyerekek is sokkal jobban alkalmazkodnak majd a meleghez. A legfontosabb szerintem az, hogy okos odafigyeléssel képesek legyünk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és mindenki próbálja a saját környezetterhelését minél jobban visszafogni energiatakarékossággal, a megújuló erőforrások minél hatékonyabb kihasználásával.
Mátyus Árpád
