Az év ősmaradványa a Komlosaurus carbonis – amit Vasason találtak!

Az év ősmaradványa a Komlosaurus carbonis – amit Vasason találtak!

 

A vasasiak bizonyára tudnak róla, hogy a múlt század végén szenzációs leletet fedeztek fel a külfejtésben, de mivel 2019-ben ezt tüntették ki az „ Év ősmaradványa” címmel, érdemes összefoglalni róla a fontos tudnivalókat.

A kutatók szerint a Földön az első gerinces négylábúak kb. 380 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Az első, biztosan dinoszauruszoktól származó lábnyomok a kora jura időszakból valók (kb. 200 millió évesek), és ezek között ott vannak a mecseki Komlosaurus nyomai is! Hasonló leletek találhatók még az Egyesült Államok keleti részén lévő Newark- medencében, melyek egy része korban teljesen megegyezik a mecseki lábnyomokkal. Sőt, nemcsak időben szoros a kapcsolat, a két terület akkoriban térben is sokkal közelebb volt egymáshoz, mint most! Az Atlanti-óceán még nem volt ekkora, és időnként szárazföldi kapcsolat is lehetett Észak-Amerika és Európa szigetvilága között. A Mecsek vidéke pedig az akkori európai földrész déli peremén délebbre és kicsit nyugatabbra feküdt. Az amerikai leleteket már a 19. században felfedezték, az első hazai dinoszaurusz lábnyomokat 1966-ban találta Wein György geológus a pécs-vasasi külfejtés területén. A külfejtés kiváló terep az őslénytani kutatásokhoz, hiszen itt könnyen hozzáférhetőek több száz méter mélyen található rétegek is. A ’80-as években Zobák-akna területéről újabb nyomok kerültek elő, ezek alapján 1983-ban Kordos László írta le és nevezte el Komlosaurus carbonisnak Komló városa és az itt bányászott szén után.

1988-ban szinte egy időben a pécsbányai és a vasasi külfejtésekből is sok új és ép nyom került elő több 10 négyzetméteres felületen. Az egyetemisták gyakorlataként indult bányabejárás így leletmentéssé, tudományos kutatássá alakult. A munkát nehezítette a közel 45 fokos dőlésű felület, a vastag fekete szénpor és a töredezettség. De sikerült a 8-10 cm vastag, kb. 50 cm széles kőlapokat felszedni, és elszállítani Budapestre a Természettudományi Múzeum raktárába. Ezután évekig nem foglalkozott velük senki, csak 2004-ben, amikor a múzeum új épületbe költözött, kezdték el összerakosgatni a darabkákat, és sikerült két viszonylag nagy nyomokkal teli felületet összerakni. A tudósok már egyetlen lábnyomból is sok következtetést le tudnak vonni, de ha egész sorozat áll rendelkezésre, akkor még több tulajdonsága is kikövetkeztethető az állatnak. Megállapították, hogy a Komlosaurus 2-2,5 m hosszú, csak a hátsó lábain járó, keskeny medencecsontú, könnyű felépítésű állat volt. Mellső végtagjai csökevényesek, vagy legalábbis méretükben jóval kisebbek lehettek, járás közben hosszú, izmos farkukkal egyensúlyozhattak. Mindezek alapján – bár korábban sokáig növényevőnek tartották – valószínűsíthetően ragadozó (esetleg dögevő, illetve halevő) életmódot folytathatott. Körülbelül 6-14 km/óra sebességgel közlekedhetett vékony madárszerű lábain.

Mióta a lábnyomokat felfedezték, azóta keresik az esetleges csontmaradványokat is a közelükben, de eddig még nem sikerült egyet sem találni. Erre az lehet a magyarázat, hogy a lábnyomos területek általában nyílt, napsütötte területek voltak, ahol az esetlegesen elhullott állatok maradványait a ragadozók hamar eltüntették. De a kutatás tovább folytatódik, még előkerülhet csontmaradvány is, hiszen a külfejtések óriási kráterét kell aprólékosan átvizsgálni. Az mindenesetre bizonyos, hogy a mai Mecsek területén kb.200 millió évvel ezelőtt korai, két lábon járó dinoszauruszok egész tömege élt, vándorolt keresztül-kasul.

2006-ban, a Pécsi tévétoronyban létesített kiállítás formálta a dinót először szoborrá, addig csupán a lábnyomait állították ki a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és a Komlói Múzeumban. A szobor elsősorban a gyerekek számára, a tudományos népszerűsítés jegyében készült, Ragács György keramikus alkotása.

Az 1988-ban a Karolina-völgyi külfejtésben felszedett kőzetlapok a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításában kerültek újbóli összerakásra 2011-ben, melyet egyúttal egy új Komlosaurus szoborral is látványosabbá tettek. A szobrot Pecsics Tibor, az ELTE biológus hallgatója készítette, messzemenően figyelembe véve a paleontológia addigi eredményeit is.

A legújabb Komlosaurus szobor a dinoszaurusz névadó városában, Komlón került elhelyezésre a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjteményben 2017-ben kialakított „A mecseki Jurassic Park és a Komlosaurus” c. új, állandó természettudományi kiállításban. Készítője ugyancsak Pecsics Tibor volt, s az állat megjelenésén már az elmúlt évek új paleontológiai ismeretek is tükröződnek.

Mindkét kiállítást érdemes megnézni, aki még többet meg szeretne tudni a Komlosaurusról, a Földgömb magazin májusi számában olvashat róla, melyet a Kossuth Művelődési Ház könyvtárában megtalálhat.

 

Taar Ilona