(A vasasi kulturális élet fejlődése 5. rész)
A megalakulás és a tisztségviselők megválasztása után világossá vált, hogy a vezető tisztségviselők részben a bánya vezetői, részben pedig az iskola tanítói közül kerültek ki. Bevonták még a falu orvosát, kereskedőit, vendéglátóit is. 1926-ban komoly munkát végeztek. Ezt az a 14 vezetőségi, választmányi ülés is jelzi, amelyet az év során lefolytattak. Mindegyiken megvitatták az aktuális feladatokat és demokratikus döntéseket hoztak.
Még 1925-ben felvállalta az Egyesület, hogy 12 alkalmat magába foglaló népművelődési előadást tartanak. Jekl Antal (tanító) 1926. január 28-án a közgyűlést előkészítő választmányi ülésen jelentette, hogy ezt a célt nem tudták megvalósítani, mivel sem hallgatóság nem jelent meg a tervezett előadáson, sem pedig a vetítőgéphez szükséges áram nem állt rendelkezésre. A négymillió hétszázezer koronát, amely a nagyobb áramfelvételt igénylő vetítőgép felszereléséhez kellett volna, a Bányagondnokság nem engedélyezte. Tehát akkor sem sikerülhetett minden, amely tetemesebb kiadásokkal járt. Bár ebben az esetben a hallgatóság megszervezése és vállalkozó kedve is hiányzott.
A rádiót néhány technikai akadály mellett, meghatározott időben, csoportosan úgy használták, mint a tévézés kezdetén a televíziós adásokat. Az Egyesület közös helyiségében gyűlt össze a hallgatóság. Ugyanitt olvashatták a megrendelt újságokat (Pécsi Napló, Tolnai Világlap, Színházi Élet). A cserkészcsapat részére pedig előfizették a „Magyar Cserkész” c. lapot.
Az 1926. február 7.-i közgyűlést Martinek Ferenc bányavezető, a Egyesület elnöke vezette. Lemondását bejelentette és azt kérte, hogy olyan elnököt válasszanak, akiben garanciát látnak arra, hogy az elért eredményeket tovább fogja gyarapítani. Az éves munkáról Weyse Keresztély titkár számolt be. Elismerte, hogy a sikerek mellett (pl. műkedvelők) az alosztályok működése nem volt olyan, amelyet elvártak volna, de ennek nemcsak személyi, hanem tárgyi okai is voltak. A sport és zene alosztály működését csak próbálkozásoknak, kísérletezésnek lehetett nevezni. A néhány esetben rendezett futballmérkőzéseken belépő díjakat szedtek.
Az új vezetőség választási folyamatát Rónaky Antal korelnök vezényelte le. Ennek során a közgyűlés közfelkiáltással elnöknek Jekl Antalt választotta meg. Az alelnök Zorn Antal, a titkár Weyse Keresztély, a pénztáros pedig Krász Antal lett.
A közgyűlés más tisztségviselők megválasztása után Martinek Ferencet „dísztaggá” nevezte ki, ami mögött természetesen a bányaüzem támogatásának kívánsága jelent meg. Ugyanezen okból az 1926. március 6.-i választmányi ülés kimondta, hogy Straka Rezső bányamérnök urat, a DGT központ felügyelőjét, díszelnöki tisztségre kérik fel.
A következő választmányi ülésen a rendelkezésre álló terület növelése érdekében elhatároztak, hogy új szerződést kötnek Czéder József vendéglőssel. További két szomszédos szobát is igényeltek tőle, bővítve a korábban használtakat. Ebbe a vendéglős, aki egyben egyesületi tag is volt, belegyezett, sőt a közfalak eltávolítását is vállalta. A rádióhallgatásra keddi, pénteki és vasárnapi napot jelölték ki, egyben meghatározták azt a három főt, akik erre felügyeltek. Rádióhallgatás után a tagok a helyszínen könyvet olvashattak, de ezeket haza nem vihették.
Elhatározták a dalárda újraalakítását. Erre Löhr Károlyt kérték fel, aki a tisztséget elvállalta. Március 15. alkalmából már részükre – a műkedvelő alosztállyal együtt – a szereplés is biztosítva volt. A műkedvelők és a dalárda munkájának támogatására egy használt zongora megvásárlásáról döntöttek.
A Fasching János színrendező által rendezett műkedvelői előadások az év folyamán: Betyár kendője (1926.aug.2.), Kabaré (aug. 15,22.), Juhászlegény (színdarab; június 20.,nov. 9), Náni (színmű; nov.21.), Felhő Klári (népszínmű; dec. 5.). A felnőtt belépőt 500 ezer koronában határozták meg. A cserkészek kedvezményben részesültek. Évente több alkalommal tartottak táncmulatságot. A zenét az igény szerint cigányzenészek szolgáltatták. A részvételt 16 év életkorhoz kötötték. Ebből a rendezésből szintén bevételhez jutottak. A téli hónapokra – díjfizetés mellett – tánciskolát szerveztek.
Az 1926-os évet – a pénztáros jelentése szerint – némi nyereséggel zárták. Bevételük összesen 46 653 ezer korona volt, míg a kiadás 38 886 ezer koronát tett ki. A számvizsgáló bizottság e jelentést – vizsgálataik alapján – elfogadta.
Pécs, 2014. december
Dr. Biró József
