Csupa jó hírrel tudok szolgálni a csapat háza tájáról. A felnőtt csapat elkezdte az edzéseket, és úgy tűnik nem lesz távozó a csapattól. Ez a legnagyobb erősítés, hogy egyben marad, és így fejlődhet tovább a csapat. Sikerült /türelemmel, kitartással/ eljutnunk odáig, hogy ellenfeleink már nem így készülnek az ellenünk vívandó mérkőzésre: „ja, a Bányász, sima 5-ös, vagy…”. Most a következő bajnokságban kötelező a csapat számára, hogy egyértelműen látsszon a fejlődés a bajnoki tabellán is. A körülmények sokat javultak, és várhatóan továbbra is azon lesz a csapat vezetése, hogy ez a tendencia tovább folytatódjon. Tehát a csapatnak is fel kell tudni nőni ehhez a feladathoz. Szeretnénk egy jó felkészülés után eredményes szezont produkálni. Lesz néhány új játékos, de nagy játékos mozgást nem tervezünk.
Nem így az öregfiúk csapatnál. Nagyon jó látni, hogy a „hetényi különítmény” távozása után összeszedték magukat a csapat vezetői, és sorra érkeznek az új játékosok. Nem csak létszámban, hanem minőségben is sikerült javítani az eddigieken. Heti rendszerességgel edzenek, komolyan veszik, így jó kis csapat alakulhat ki belőle. Reméljük, eredményesebb bajnokságot tudnak ők is zárni, mint amilyen a tavalyi volt. Bár úgy gondolom, az ő esetükben nem az eredmény a legfontosabb, sokkal inkább a mozgás öröme, a játék, a FOCI, a jó társaság.
Nagyon nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk egy u19-es utánpótlás csapatot is indítani a bajnokságban. Van a felnőtt keretben több olyan nagyon fiatal játékos, akik még nem érettek teljesen a felnőtt mezőnyre, de tehetségesek. Ezért nekik szeretnénk több játéklehetőséget biztosítani a minél jobb fejlődésük érdekében, és persze folyamatosan ott tartani őket a felnőtt csapat kapujában. A csapat alakul, toborzót hirdettünk, és szerencsére vannak jelentkezők, így remélhetőleg nem lesz akadálya a csapat indulásának a bajnokságban.
Most tehát már három csapat képviselheti a Vasasi színeket a különböző bajnokságokban. Nem lesz könnyű a 2025/26-os bajnoki évet végig csinálni, de remélem, egyre többen látják majd úgy, hogy érdemes kilátogatni a Parcsin arénába, és lesznek, akik mellénk állnak és próbálnak segíteni. Kis apróságnak tűnő dolgok is sokat javíthatnak a dolgokon, mert ugye, mint tudjuk: „sok kicsi, sokra megy!”.
Varga László
