2021-ben Mizser Attila a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára talált az egyik internetes archivumban egy 1952-ben forgatott filmhíradót (https://mhiradokonline.hu/watch.php?id=11121), amiben Kabar Ferenc, az akkor még Pécstől külön álló Vasas község iskolaigazgató-tanítója az itt bemutatott mechanikus planetáriummal szemlélteti a belső Naprendszer égitesteit. Ekkor még a szerkezet teljesen ép volt és tökéletesen müködött. Mizser Attila értesítette erről a vasasi származású amatőr csillagászt és csillagászattörténészt, Keszthelyi Sándort, aki elinditotta a nyomozást az ügyben. Szende Csabáné pécs-vasasi igazgatónő kérésére Orosz Ferenc iskolai dolgozó találta meg a szerkezetet az iskola eldugott padlásán meglehetősen elhanyagolt és hiányos állapotban. A szerkezetet aztán Magyar Ferenc Pécs-Somogyban lakó amatőr csillagász közvetítésével Szücs János hozta el az MCSE Pécsi Csoportjához, ahol Tóth Judit és Tóth Tibor kezdte meg felújítását az interneten fellelhető képek és tervrajzok alapján. A”VasasiPlanetáriumnak” becézett szerkezet hazánkban és Közép-Európában nem egyedülálló, de meglehetősen ritka darabnak számit. A pécsi csillagászati oktatásnak és ismeretterjesztésnek mindenképpen kiemelten fontos mozaikdarabját képezi.
A,,Vasasi Planetárium”története és működése
Napjaink planetáriumaiban (mint Pécsen is) speciális optikai és/vagy elektronikus berendezések vetítik a csillagok, valamint a bolygók képét egy félgömb alakú kupolára. Azonban ezeket a modern
planetáriumokat sok évszázaddal megelőzték a mechanikus planetáriumok, melyek forgó és keringő golyók, vagy számlapon mozgó mutatók segítségével jelezték a Naprendszer égitesteinek aktuális helyzetét, mozgását. A bolygórendszert körbevevő éggömb csillagképeinek ábrázolására azonban csak jelképesen, korlátozottan voltak képesek.
ORRERY
Ennek az orrery-nek is nevezett mechanikus planetáriumnak a pontos korai története ismeretlen. Az 1860-1870-es évekbeli termék katalógusokban talált képek nagy hasonlósága azonban arra utal, hogy gyártója Jan Felki mester Prága melletti (Rostok bei Prag) üzeme lehetett. Hogy aztán milyen úton jutott el a ma már Pécshez csatolt Vasas falu általános iskolájába, azt nem tudjuk. Mindenesetre büszkék lehetünk a régi tanárokra, akik ennyire lelkesek, igényesek voltak, hogy ilyen különleges szemléltető eszközt használtak.
Az öntött vas állványra szerelt kézi hajtómű tengelyek és sárgaréz fogaskerekek rendszerét forgatja. A fogaskerekek preciz áttételezése biztosította a bolygók egymáshoz viszonyítottan megfelelő sebességű és idejű keringését a Napot jelképező gyertya körül. A hajtókar egyszeri körbe forgatása kb. kettő nappal vitte előre az idő múlását, megforgatva a korábban még ott lévő földgolyót, ami körül keringett a Hold (mutatva a holdfázisokat), illetve időarányosan a Föld-
Hold rendszer is keringett a jelképes Nap körül. A központi sárgaréz tükör által fókuszált gyertyafény segitségével a hold- és napfogyatkozások is modellezhetók voltak. A Föld megfelelően beállitott tengelyferdesége miatt a szerkezet kiválóan alkalmas volt az évszakok
változásának bemutatására is. Az eredetileg fából esztergált Merkúr,Vénusz és Mars bolygók egymáshoz viszonyított méretei közelítőleg arányosak voltak (a Fold ki volt nagyítva).
Sajnos a Föld-Hold rendszert letörték a legvastagabb vízszintes tartószárról, láthatóvá téve a cső belsejében futó forgató tengelyt. Bolygónkat eredetileg egy gipszből öntött golyó szimbolizálta, amire 12 cikkelyből összeállitott papír térképet ragasztottak A gyertya-Nap alá rögzített, vízszintes naptárkorongról leolvashatók voltak az évszakok, illetve, hogy a bolygók mely állatövi csillag-
képek irányában láthatóak.
Szűrszabó Edina, Taar Ilona
