Frankfurt környékérő két nyugdíjas korú hölgy Vasason, a Fenyő utcában töltött 3 hetet. Kapva az alkalmon, kicsit faggatóztunk náluk.
A legfontosabb: csodálatosnak tartják Magyarországot! – kilenc éve egyszer már megfordultak hazánkban. Pécs pedig fantasztikus! Egy ízzig-vérig élő város, rengeteg fiatallal, egyetemistával. A Vasarely múzeumra egyenesen rácsodálkoztak: ilyen gazdag gyűjteménnyel még nem találkoztak sehol (az egyik hölgy maga is festészettel foglalkozik). A Zsolnay negyedért is odavoltak, s azért, hogy a diákok tanulják a kerámiakészítést. Egyébként ellátogattak Kaposvárra, Siklósra, Mohácsra, Palkonyára, a hertelendi termálba. Nem unatkoztak egy pillanatra sem.
Aztán rátértünk Vasasra. A legfontosabb, hogy nagyon nyugodt, barátságos légkörűnek tartják. De szerintük ez jellemző az egész országra. Például, amikor a parkolóórába nem volt aprójuk, egy arra járó idegen minden további nélkül kisegítette őket.
A közvilágítást kicsit megmosolyogták: amikor fiatalok voltak és kis helyen éltek, ott volt hasonló. Amikor az utak minősége került szóba, már nem igazán mosolyogtak…
Összebarátkoztak a szomszédokkal. Csodálkoztak, hogy a járdarész saját tulajdon. A félreértés abból adódott, hogy a ház előtti területet mindenki maga tarja rendben.
Meglepő volt, hogy a bányászmúltról semmit sem tudtak, viszont nagyon érdekelte őket. Teljes körű felvilágosítást kértek, hogy a hátralévő három nap alatt bepótolják a hiányosságot.
Legnagyobb fájdalmuk az volt, hogy igazán magyaros ételt nem sikerült felkutatniuk. Rengeteget hallottak a halászléről, de nem akadtak a nyomára. A cukrászdák ellenben kárpótolták őket. Na és a fagyik! Otthon korántsem ilyen finomak.
Arra a kérdésre, hogy eljönnének-e ismét, lelkesen válaszolták: igen!
Feitscher Kata/Novák-Bársony Patrícia
