Kopasz óvár
A Kopasz Óvár nevű hegy a Pécs város határának , EK-i szélén lévő Vasas nevű település E-i végétó1 Ny-ra, kb. 500 m-re emelkedik. A Vasastól Ny-ra eső nagy, többnyire erdős fennsík E-i végében ENy-ra kiugró széles hegytetőt képez. EK, E és Ny felől meredek hegyoldal övezi, D és DK irányban azonban a közel azonos n magasságban elterülő fennsíkkal függ össze. Ennek megfelelően a sáncok elsősorban a fennsík felőli támnadás ellen épültek. A földvár kétrészes. A hegy EK-i végén van a belső vár. DK felől nagy ívben, félkör alakban sánc fogja át, ennek folytatásában az ENy-i és E-i oldalon csak a hegytető természetes pereme jelzi a belső vár szélét. A sánc külső magassága 1-2m, külső ároknak csak gyenge nyoma van néhol. Belső magassága 1 m körüli, de az E-i oldalig lejtő végének magassága 2 m. A külső vár sánca DK felé, a belső várnál jóval nagyobb területet fog át. Külső árok nincs, a sánc külső magassága 2 m körüli, belső magassága ennél kevesebb. Ez a külső sánc a DNy-i oldalon, a hegy vége felé terasz alakjában, egyre eln1osódottabbá válik, 20-30 in hosszan , csak sejteni lehet a vonalát. Az ENy-i oldalon teraszszerűen látható ismt, amely röviden átkanyarodik az É-i oldalra. A DNy-i oldalon egy helyen kb. 12m hosszan megszakad a sánc, itt egy bemélyedés esetleg az őskori kapu maradványa. Az egész területet erdő fedi, vastag avarral, helyenként sűrű aljnövényzettel, de elég jól áttekinthető. A belső vár hossza 85, szélessége 65. A teljes földvár hossza 218> szélessége 120 m, területe 1>77 ha. A belső vár ENy-i végében ellaposodó területen elektromos távvezeték magas vasoszlopa áll, két betonaljzaton. A belső és a külső sáncon egy-egy mérési kő van. Bolygatásnak nincs nyoma. Néhány apró, jellegtelen őskori cserepet találtunk. Legvalószínűbb, hogy a földvár késő bronzkori, vagy kora vaskori.
NOVÁKI GYULA
