Tanár, sportoló, horgász és meteorológus

A Facebookon figyeltem fel ifj. Mátyus Árpádra, a vasasi meteorológusra, akinek időjárás-előrejelzéseire érdemes odafigyelni, mert azt szinte mindig eltalálja. Őt magát még régebbről, asztalitenisz sporttársként ismertem meg, de az időjárással való foglalkozás oldaláról eddig csak keveset tudtam.

– Kérlek, mutatkozz be röviden!

– Mátyus Árpád vagyok, hivatalosan már nem fiatal, csak lélekben, köszönhetően a tanári munkámnak. Általános iskolába Vasasra jártam, majd a Kodály Zoltán Gimnázium olasz-magyar kéttannyelvű tagozatán érettségiztem. Az egyetemet Budapesten az ELTE-n kezdtem, meteorológus szakon, majd visszajöttem ide Pécsre, a tanári diplomám a PTE Természettudományi karán szeretem meg.

– Hol tanítasz és milyen tantárgyakat?

– A Pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban tanítok fizikát, matematikát, emellett osztályfőnök is vagyok.

– Család?

– A tanári – főleg az osztályfőnöki – munka mellett nem sok idő marad másra, de csoda bármikor történhet. Van egy befogadott macskám, pont kiegészítjük egymást: amikor én dolgozom, ő alszik, amikor én alszom, ő akkor is alszik. Fiú macska, jól látszik abból, hogy a takarítógéptől nagyon fél.

– Milyen hobbijaid vannak?

– Sokféle hobbim van, főleg a horgászatot és a meteorológiát említeném, amelyet világéletemben műveltem, de szeretek sportolni is – régebben kosárlabdáztam, pingpongoztam és bicikliztem, mostanában a foci köt le. De emellett szeretek kertészkedni is, főleg tavasztól őszig.

– A Facebookon olvastam több, az időjárásra vonatkozó megjegyzésedet és előrejelzésedet, amiket szinte mindig eltaláltál, ehhez gratulálok. Mióta foglalkozol meteorológiával és ezt milyen közösségben teszed?

– Kis korom óta érdekelt a természet megfigyelése, főleg a különleges időjárási események: zivatar, jégeső, havazás. Mindig nagy várakozással hallgattam a rádióban 13:45-kor kezdődő Időjárás – és vízállás-jelentést. Akkoriban – az internet világa előtt – csak onnan szerezhettünk országos információkat, illetve az Ablak című műsor végét is nagyon vártam, amelyben már 2-3 napos előrejelzéseket is elmondtak a meteorológusok. A 90-es évektől kezdve vannak saját, rögzített méréseim, eleinte hagyományos, majd később digitális műszerekkel. A 90-es évek végén az Internet elterjedésével nagyon kitágult a hozzáférhető információk köre: radarképek, külföldi előrejelzési oldalak és az amatőr társaságok. Így találtam rá, szinte a megalakulásuk idején a METNET (www.metnet.hu) csapatára, amelynek azóta is aktív tagja vagyok. Ez a közösség az ország, illetve a szomszédos magyarlakta területek lelkes amatőrjeiből áll, kiegészülve jó pár hivatásos meteorológussal. Minden évben szervezünk találkozókat Budapesten és vidéken is. A 2000-es évek közepén jó néhány évig dolgoztam a NEFELA Jégesőelhárítási Egyesülés hármas-hegyi radarállomásán, ahol a feladatom előrejelzések készítése és a három megyét (Baranya, Somogy, Tolna) felölelő rendszer irányítása volt. A Facebookon egy barátommal hoztuk létre a Meteo Mecsek oldalt, ahova a környékünkre készítünk főleg rövidtávú előrejelzéseket.

– Mennyivel előre lehet megmondani az időjárás alakulását a legnagyobb eséllyel?

– Minden előrejelzésnek van valamekkora bizonytalansága, amelynek mértéke függ az időtávtól, de az adott időjárási helyzettől is. Egy havazást és a lehulló hóréteg vastagságát gyakran még pár órára előre sem lehet megbízhatóen előrejelezni. Az előrejelzői munka legnagyobb nehézsége ez: hogy meddig higgyünk a modellek által mutatott értékeknek. Az az általános vélekedés a komoly meteorológusi körökben, hogy olyan előrejelzés időtávja, amelyre tervezni lehet körülbelül 4-5 nap, legfeljebb 1 hét. Nagyjából 8-12 napra előre lehet az időjárási tendenciákra következtetni. Léteznek még hosszabb távú klímaelőrejelzések is, de ez a tudomány még nagyon gyerekcipőben jár, a hétköznapi ember számára nem nyújtanak megfelelő információt. Ezzel szemben sajnos sok helyen látni havi, vagy akár éves „prognózisokat”, ezek mindegyike szimpla kuruzslás, megtévesztés. De ugyanide tartoznak az úgynevezett népi megfigyelések is, amelyeknek – a medárdi csapadékosabb időszaktól eltekintve – gyakorlatilag semmilyen valóságalapjuk sincs, pusztán a statisztikai ingadozások miatt tűnik úgy, mintha időnként bejönnének.

– A globális felmelegedésről sokat lehet hallani manapság. Van erről megbízható információd?

– A Föld átlaghőmérséklete a mérések szerint növekszik. Nálam sokkal hozzáértőbb és a témakörben jártasabb emberek is sokat vitatkoznak azon, hogy ez természetes vagy mesterséges folyamat-e, illetve ha mindkettő, akkor az emberiség mennyiben járul hozzá a felmelegedéshez.

Én inkább elvi kérdésként kezelném: az emberi társadalom léte mindenképpen átalakítja a bolygónk arculatát, amire törekednünk kell, az a természet megóvása és a fenntartható fejlődés. Ezt mindenki a saját egyéni szintjén kell megtegye az energiatakarékossággal, az újrahasznosítással, a megújuló vagy környezetkímélő energiaforrásokra való áttéréssel.

 

– Befejezésül megkérnélek, hogy mondd el, milyen időjárásra számíthatunk a közeljövőben!

– Úgy néz ki, a januárhoz hasonlóan február elején is változatos időjárásban lesz részünk, időnként havazással, időnkét pedig esővel, tehát folytatódik a télies időjárás.

Köszönöm, hogy elvállaltad a riportot. Amennyiben időd engedi, megkérlek támogasd újságunkat egy időjárás előrejelzési rovatot indításában.

 

Bocz József