Bizonyára mindenki ismeri azt a régi viccet, amikor a róka meg a farkas hol azért veri meg a nyuszikát, mert van rajta sapka, hol meg azért mert nincs. Kicsit a Bethlen Gábor utca autó tulajdonosai is így jártak.
Már jó pár hónappal ez előtt bejelentéseket kaptam, hogy a Bethlen Gábor utca Fenyő utca felé vezető keskeny szakaszán a rendőrség bírságolja a fél kerékkel járdára felálló gépkocsik tulajdonosait. Valóban a KRESZ előírásai szerint csak abban az esetben lehet ezt megtenni, ha ezt jelzőtáblával vagy útburkolati jellel jelölték. Igen ám, de ezen az útszakaszon, ha autóval szorosan a járdaszegély mellé állunk, az úttesten már csak nagyon szűken fér el egy személygépkocsi, hogy tehergépjárműről vagy netalántán kamionról már ne is beszéljünk. Mi lehet a megoldás? Leginkább kézenfekvő megoldásként az merülhet fel, hogy a tulajdonosok a magántelkeken belül tárolják a gépkocsijaikat. Már aki ezt a megteheti, ha a telek adottságai olyanok. De mi történik, ha egy házhoz vendégek érkeznek, esetlek egy családi összejövetelre az egész „nagycsalád” megérkezik, sok autóval. Vajon ők hol tudnak megállni? Az említett helyen vállalkozás is működik és az ügyfeleknek is valahol meg kell állniuk. Az egyik házban gondozásra szoruló idős hölgy él és a hozzátartozói naponta többször látogatják, mert, hogy ez életviteléhez szükséges.
Próbáltam megoldást találni erre a problémára és egyeztettem a városüzemeltetést végző Biokom szakembereivel. Ennek következményeként kerültek ki a fél kerékkel a járdára felállást engedélyező táblák.
Ennek az lett a következménye, hogy most a járdán babakocsival közlekedő édesanyák és a mozgásukban korlátozott személyek tettek bejelentést a rendőrségen. Azt panaszolták, hogy a gyalogosok közlekedését a parkoló járművek akadályozzák. Ez igaz!
Az ügyben eljáró rendőr törzszászlós jelentésében megállapította, hogy a táblák kihelyezése nem felel meg a KRESZ előírásainak, mert, hogy a gyalogos forgalom számára nincs meg a KRESZ-ben előírt 1,5 m távolság. Ez is igaz! De kérdem én, hogy lehet 1,5 m-es távolságot hagyni a gyalogosok számára, ha a járda szélessége 1,3-1,5 m között változik.
A józan ész azt diktálja, hogy a KRESZ előírásait ebben az esetben csak akkor lehet betartani, ha az úttest és a járda szélessége ezt lehetővé teszi. Vagyis szélesíteni kellene ezen a szakaszon a közlekedési felületeket. Ehhez le kellene bontani az útszéli magántulajdonú présházakat, pincéket vagy a szemben lévő telkekből kellene lekanyarítani. Ez persze nagyon sok pénzbe kerül, rövid időn belül nehezen megoldható. Az egyirányúsítás sem járható út, mert zsákutcáról beszélünk, a csatlakozó kis közök sem alkalmasak a forgalom kiváltására.
Addig is marad az a lehetőség, amit már számtalanszor tanácsoltam a települések lakóinak, hogy egy kicsit jobban figyeljünk egymásra. Másnak csak annyi kellemetlenséget okozzunk, amennyit magunk is elviselnénk.
Szeretném megkérni az említett útszakaszon élőket, hogy gépkocsiaikat lehetőség szerint próbálják meg telken belül tárolni. Ha ez akadályba ütközik, a lehetőségek figyelembevételével keressenek parkolásra alkalmasabb helyet. Úgy álljanak fel a járdára fél kerékkel, hogy a gyalogos forgalom számára maradjon annyi hely, ami még szűken ugyan, de használható.
Én bízom benne, hogy a farkas és a róka is barátul tudja fogadni nyuszikát akkor is, ha van rajta sapka, meg akkor is, ha éppen nincs.
Huba Csaba
