Csak egy szerény jó tanács
Mikor e verseket olvasod, teremtsd meg hozzá az időt és hangulatot!
Ne zavarjon senki és semmi, lehetőleg egyedül légy!
Ne vonja el figyelmedet semmi, se Tv, se rádió, se gyerek!
Így majd rájössz, verseim csak így lesznek a Tied!
Ha nem így cselekszel, el sem kezdd,
szavaim szívedig-lelkedig sohasem jutnak el!
Előszó verseimhez
Verseket hosszú évek óta írok, először csak magam szórakoztatására, örömére.Soha nem vittem nyilvánosság elé, de mikor több emberke, a Társadalom minden rétegéből, egyszerű emberek, értelmiségiek, orvosok, olvasván soraimat, javasolták, hogy osszam meg másokkal is érzéseimet, gondolataimat, az életben előfordult rengeteg jó és rossz tapasztalatomat,nehézségeket, lehetőleg igyekszem úgy megírni, hogy ne egy „rétegnek” szóljon, hanem mindenkinek érthető, elérhető és tanulságos legyen!Hisz végül is az életről írok, napjainkról-őszintén és szeretettel, amit mindig az igazság a becsületesség vezérel!! Egyszerű ember egyszerű versei -mondhatnám röviden!
Ars poetica
Azt szeretném, hogy a nap mindenkire süssön,
Hogy ember embert soha többé arcul ne üssön.
Azt szeretném, hogy a Föld mindenkinek teremjen,
Hogy ember embert láncon tartani ne merjen!
Azt akarom, kemény öklöm azért dörömböl,
hogy mindenkinek jusson abból a fenséges örömből
azt szeretném, hogy békén ölelkezzék Föld és Tenger,
Az Isten legyen Istentisztelet
És az Ember legyen EMBER!!!
Egy sem versíró, sem költő önkritikája
Ha csak egy versem, ami elgondolkoztat, s megállsz
Ha csak egy versem, ami szíven, lelken talál
Ha csak egy versem, ami örömöt ad, s megmosolyogtat,
Ha csak egy versem, ami rohanásod megállítja
Ha csak egy versem, mi leültet, s végiggondolod,
Ha csak egy versem, amit elolvasván gyermeked megsimogatod,
Ha csak egy versem elolvasván kedvesed megöleled
Ha csak egy versem, amit elolvasván olyat tett,
Hogy leszárította könnycseppjeidet, mit az élet odatett
ekkor már megérte nekem, hogy tollat fogtam,
s e szerény sorokat leírtam.
Akkor már megérte a rengeteg idő amit e naplóba fektettem
Mert tudod Te, ki e sorokat olvasod, most kissé” becsaptalak”
-kérvén őszintén bocsánatot-
Hogy mégis mivel,Hát egyszerű dolog, tudod,
Mert amíg e sorokat olvastad, elfelejtetted gondod-bajod, s talán bánatod.
Nem gondolsz rosszra, mi fájdalmat okoz,
és ez egy ilyen „rímfaragónak” a legszebb dolog!
Szép álom………..2010
Nagyon szépet álmodtam az éjjel,
Jóllaktam végre, s nem zsíros kenyérrel.
Kirántott húst ettem, pörköltet galuskával,
Hozzá finom rétest, faltam tele szájjal
Körbe- körbe néztem, nehogy elvegyék.
Ez csak az enyém! Engedjétek egyszer hadd lakjak jól én!
De mivel minden álom, sajnos ez is véget ért.fenekem hozzá ért a hideg falhoz, s felébredtem én.
Maradt a kenyér, s egy kis zsír, de álmom el nem veheted!
De mi történt ? Szemem könnyes lett közben
le kellettt tennem a tollam,
s így véget ért versem,
s szomorúan a zsíroskenyérért nyúltam!
Egy nyugdíjas öröme………?!
Tudod fiam, mondja a férj, jó volt az ebéd tegnap
A villanyszámlát majdnem megettük, oly kevés maradt.
És desszertnek finom volt a Biokom fele
Mi lesz a vacsora? Kérlek, alig várom már!
Spórolnunk kell, mondja a Mama halkan, holnap
megesszük azt, ami a villanyszámlából megmaradt!
Köszönet. Egy doktornő emlékére………
Hogy is tudhatnám megköszönni azt, amit nem lehet,
Hisz Te voltál, ki megmentette Életem!
Megértetted empátiával, toleranciával egyaránt
szenvedéseim, könnyeim, rohamaim okát.
Ezernyi csókkal borítanám azt a gyógyító kezet,
Amely, amikor kellett, gyógyító simogatással
Gyógyította lelkemet.
Soha nem felejtem mosolyod, hisz én is mosolyogtam
Hát ez is gyógyított!
Hogy tudhatná ember, ki nem élt ilyet át:
Hiába szagolod az ibolyát,
ha sohasem fogod érezni az illatát!
Emléked szívemben, lelkemben örökké őrzöm.
Áldjon meg a Jóisten mindörökké Égen s Földön!
