2021-ben Mizser Attila a Magyar Csillag\u00e1szati Egyes\u00fclet f\u0151titk\u00e1ra tal\u00e1lt az egyik internetes archivumban egy 1952-ben forgatott filmh\u00edrad\u00f3t (https:\/\/mhiradokonline.hu\/watch.php?id=11121), amiben Kabar Ferenc, az akkor m\u00e9g P\u00e9cst\u0151l k\u00fcl\u00f6n \u00e1ll\u00f3 Vasas k\u00f6zs\u00e9g iskolaigazgat\u00f3-tan\u00edt\u00f3ja az itt bemutatott mechanikus planet\u00e1riummal szeml\u00e9lteti a bels\u0151 Naprendszer \u00e9gitesteit. Ekkor m\u00e9g a szerkezet teljesen \u00e9p volt \u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen m\u00fck\u00f6d\u00f6tt. Mizser Attila \u00e9rtes\u00edtette err\u0151l a vasasi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amat\u0151r csillag\u00e1szt \u00e9s csillag\u00e1szatt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt, Keszthelyi S\u00e1ndort, aki elinditotta a nyomoz\u00e1st az \u00fcgyben. Szende Csab\u00e1n\u00e9 p\u00e9cs-vasasi igazgat\u00f3n\u0151 k\u00e9r\u00e9s\u00e9re Orosz Ferenc iskolai dolgoz\u00f3 tal\u00e1lta meg a szerkezetet az iskola eldugott padl\u00e1s\u00e1n meglehet\u0151sen elhanyagolt \u00e9s hi\u00e1nyos \u00e1llapotban. A szerkezetet azt\u00e1n Magyar Ferenc P\u00e9cs-Somogyban lak\u00f3 amat\u0151r csillag\u00e1sz k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel Sz\u00fccs J\u00e1nos hozta el az MCSE P\u00e9csi Csoportj\u00e1hoz, ahol T\u00f3th Judit \u00e9s T\u00f3th Tibor kezdte meg fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t az interneten fellelhet\u0151 k\u00e9pek \u00e9s tervrajzok alapj\u00e1n. A\u201dVasasiPlanet\u00e1riumnak” bec\u00e9zett szerkezet haz\u00e1nkban \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban nem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, de meglehet\u0151sen ritka darabnak sz\u00e1mit. A p\u00e9csi csillag\u00e1szati oktat\u00e1snak \u00e9s ismeretterjeszt\u00e9snek mindenk\u00e9ppen kiemelten fontos mozaikdarabj\u00e1t k\u00e9pezi.
A,,Vasasi Planet\u00e1rium”t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se<\/p>\n\n\n\n

Napjaink planet\u00e1riumaiban (mint P\u00e9csen is) speci\u00e1lis optikai \u00e9s\/vagy elektronikus berendez\u00e9sek vet\u00edtik a csillagok, valamint a bolyg\u00f3k k\u00e9p\u00e9t egy f\u00e9lg\u00f6mb alak\u00fa kupol\u00e1ra. Azonban ezeket a modern
planet\u00e1riumokat sok \u00e9vsz\u00e1zaddal megel\u0151zt\u00e9k a mechanikus planet\u00e1riumok, melyek forg\u00f3 \u00e9s kering\u0151 goly\u00f3k, vagy sz\u00e1mlapon mozg\u00f3 mutat\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel jelezt\u00e9k a Naprendszer \u00e9gitesteinek aktu\u00e1lis helyzet\u00e9t, mozg\u00e1s\u00e1t. A bolyg\u00f3rendszert k\u00f6rbevev\u0151 \u00e9gg\u00f6mb csillagk\u00e9peinek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra azonban csak jelk\u00e9pesen, korl\u00e1tozottan voltak k\u00e9pesek.
ORRERY
Ennek az orrery-nek is nevezett mechanikus planet\u00e1riumnak a pontos korai t\u00f6rt\u00e9nete ismeretlen. Az 1860-1870-es \u00e9vekbeli term\u00e9k katal\u00f3gusokban tal\u00e1lt k\u00e9pek nagy hasonl\u00f3s\u00e1ga azonban arra utal, hogy gy\u00e1rt\u00f3ja Jan Felki mester Pr\u00e1ga melletti (Rostok bei Prag) \u00fczeme lehetett. Hogy azt\u00e1n milyen \u00faton jutott el a ma m\u00e1r P\u00e9cshez csatolt Vasas falu \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1j\u00e1ba, azt nem tudjuk. Mindenesetre b\u00fcszk\u00e9k lehet\u00fcnk a r\u00e9gi tan\u00e1rokra, akik ennyire lelkesek, ig\u00e9nyesek voltak, hogy ilyen k\u00fcl\u00f6nleges szeml\u00e9ltet\u0151 eszk\u00f6zt haszn\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00f6nt\u00f6tt vas \u00e1llv\u00e1nyra szerelt k\u00e9zi hajt\u00f3m\u0171 tengelyek \u00e9s s\u00e1rgar\u00e9z fogaskerekek rendszer\u00e9t forgatja. A fogaskerekek preciz \u00e1tt\u00e9telez\u00e9se biztos\u00edtotta a bolyg\u00f3k egym\u00e1shoz viszony\u00edtottan megfelel\u0151 sebess\u00e9g\u0171 \u00e9s idej\u0171 kering\u00e9s\u00e9t a Napot jelk\u00e9pez\u0151 gyertya k\u00f6r\u00fcl. A hajt\u00f3kar egyszeri k\u00f6rbe forgat\u00e1sa kb. kett\u0151 nappal vitte el\u0151re az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1t, megforgatva a kor\u00e1bban m\u00e9g ott l\u00e9v\u0151 f\u00f6ldgoly\u00f3t, ami k\u00f6r\u00fcl keringett a Hold (mutatva a holdf\u00e1zisokat), illetve id\u0151ar\u00e1nyosan a F\u00f6ld-
Hold rendszer is keringett a jelk\u00e9pes Nap k\u00f6r\u00fcl. A k\u00f6zponti s\u00e1rgar\u00e9z t\u00fck\u00f6r \u00e1ltal f\u00f3kusz\u00e1lt gyertyaf\u00e9ny segits\u00e9g\u00e9vel a hold- \u00e9s napfogyatkoz\u00e1sok is modellezhet\u00f3k voltak. A F\u00f6ld megfelel\u0151en be\u00e1llitott tengelyferdes\u00e9ge miatt a szerkezet kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas volt az \u00e9vszakok
v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1ra is. Az eredetileg f\u00e1b\u00f3l eszterg\u00e1lt Merk\u00far,V\u00e9nusz \u00e9s Mars bolyg\u00f3k egym\u00e1shoz viszony\u00edtott m\u00e9retei k\u00f6zel\u00edt\u0151leg ar\u00e1nyosak voltak (a Fold ki volt nagy\u00edtva).
Sajnos a F\u00f6ld-Hold rendszert let\u00f6rt\u00e9k a legvastagabb v\u00edzszintes tart\u00f3sz\u00e1rr\u00f3l, l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9ve a cs\u0151 belsej\u00e9ben fut\u00f3 forgat\u00f3 tengelyt. Bolyg\u00f3nkat eredetileg egy gipszb\u0151l \u00f6nt\u00f6tt goly\u00f3 szimboliz\u00e1lta, amire 12 cikkelyb\u0151l \u00f6ssze\u00e1llitott pap\u00edr t\u00e9rk\u00e9pet ragasztottak A gyertya-Nap al\u00e1 r\u00f6gz\u00edtett, v\u00edzszintes napt\u00e1rkorongr\u00f3l leolvashat\u00f3k voltak az \u00e9vszakok, illetve, hogy a bolyg\u00f3k mely \u00e1llat\u00f6vi csillag-
k\u00e9pek ir\u00e1ny\u00e1ban l\u00e1that\u00f3ak.<\/p>\n\n\n\n

\n \n $\"Fb-Button\"$ \n <\/a>\n <\/div>

<\/fb:like><\/div>