K\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve, 1818. janu\u00e1r 30-\u00e1n sz\u00fcletett G\u00f6rgei (G\u00f6rgey) Art\u00far honv\u00e9dt\u00e1bornok, had\u00fcgyminiszter, az 1848\u201349-es szabads\u00e1gharc f\u0151vez\u00e9re, a magyar hadt\u00f6rt\u00e9nelem kiemelked\u0151 alakja. S\u00edreml\u00e9ke a Kerepesi temet\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3, a szabads\u00e1gharcr\u00f3l \u00edrt eml\u00e9kiratait 1911-ben, majd 1988-ban \u00fajra kiadt\u00e1k. G\u00f6rg\u0151i \u00e9s toporci G\u00f6rgey Art\u00far a Szepes v\u00e1rmegyei Toporcon (ma Toporec, Szlov\u00e1kia) sz\u00fcletett, apja nemesi, anyja polg\u00e1ri csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. Tan\u00e1rnak k\u00e9sz\u00fclt, de apja utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra katon\u00e1nak tanult. A tullni katonai ut\u00e1szakad\u00e9mia elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n az osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1ri-kir\u00e1lyi hadseregben szolg\u00e1lt, 1842-ben a N\u00e1dor-husz\u00e1rokn\u00e1l f\u0151hadnagyi rangot kapott. Apja hal\u00e1la ut\u00e1n, 1845-t\u0151l Pr\u00e1g\u00e1ban vegy\u00e9szetet tanult, p\u00e1ly\u00e1ja \u00edg\u00e9retesen indult, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt felfedezte a laurinsavat, amelynek a k\u00f3kuszdi\u00f3 olaj\u00e1ban val\u00f3 jelenl\u00e9t\u00e9t els\u0151k\u00e9nt \u0151 mutatta ki. Tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyei h\u00edre nem \u00e9rte el Pestet, ez\u00e9rt sikertelen\u00fcl p\u00e1ly\u00e1zott a m\u0171egyetem k\u00e9miai tansz\u00e9k\u00e9re. K\u00f6zben kit\u00f6rt a forradalom, \u00e9s \u0151 katonak\u00e9nt felaj\u00e1nlotta szolg\u00e1latait az els\u0151 felel\u0151s magyar korm\u00e1nynak. Nev\u00e9nek \u00edr\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ban a nemesi sz\u00e1rmaz\u00e1sra utal\u00f3 y-t i-re v\u00e1ltoztatta, \u00e9s azt\u00e1n \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig \u00edgy haszn\u00e1lta. 1848 j\u00fanius\u00e1ban sz\u00e1zadosi rangban bel\u00e9pett a szervez\u0151d\u0151 honv\u00e9dseregbe, r\u00e9szt vett az \u00f6nk\u00e9ntes mozg\u00f3 nemzet\u0151rs\u00e9g megszervez\u00e9s\u00e9ben, d\u00f6nt\u0151 szerepe volt abban, hogy Jella\u010di\u0107 tartal\u00e9k hadoszt\u00e1lya Ozor\u00e1n\u00e1l letette a fegyvert. Orsz\u00e1gos figyelmet keltett, amikor szeptemberben kiv\u00e9geztette a haza\u00e1rul\u00e1son \u00e9rt Zichy \u00d6d\u00f6n gr\u00f3fot. Az Orsz\u00e1gos Honv\u00e9delmi Bizottm\u00e1ny (korm\u00e1ny) eln\u00f6ke, Kossuth Lajos ezredess\u00e9, majd t\u00e1bornokk\u00e1 l\u00e9ptette el\u0151, okt\u00f3berben a vesztes schwechati csat\u00e1ban a centrum parancsnoka volt. Novembert\u0151l a fel-dunai hadsereg parancsnokak\u00e9nt a cs\u00e1sz\u00e1ri er\u0151k feltart\u00f3ztat\u00e1s\u00e1t kapta feladatul. Amikor Windisch-Gr\u00e4tz herceg csapatai decemberben benyomultak Magyarorsz\u00e1gra, G\u00f6rgei a t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 ellens\u00e9g el\u0151l visszavonult, feladva a v\u00e9dhetetlen Pest-Bud\u00e1t, ahonnan a korm\u00e1ny Debrecenbe t\u00e1vozott.<\/p>\n

V\u00e1c fel\u00e9 h\u00e1tr\u00e1lva adta ki 1849. janu\u00e1r 5-\u00e9n proklam\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, amelyben lesz\u00f6gezte: hadtest\u00e9vel kitart a kir\u00e1lyi esk\u00fcvel szentes\u00edtett alkotm\u00e1ny mellett, valamint azt is, hogy a Kossuth vezette Orsz\u00e1gos Honv\u00e9delmi Bizottm\u00e1ny helyett csak a felel\u0151s magyar korm\u00e1ny had\u00fcgyminiszter\u00e9nek k\u00edv\u00e1n engedelmeskedni, de a korm\u00e1nyhoz loj\u00e1lis maradt. Ezut\u00e1n \u00e9szak fel\u00e9 indult, hogy az osztr\u00e1k f\u0151er\u0151ket elvonva id\u0151t nyerjen a Tisz\u00e1nt\u00falon szervez\u0151d\u0151 magyar honv\u00e9dseregnek, \u00e9s a Szepess\u00e9gb\u0151l a Branyiszk\u00f3i-h\u00e1g\u00f3n \u00e1tt\u00f6rve csatlakozott a t\u00f6bbi magyar sereghez. Hadvez\u00e9rk\u00e9nt az \u00e9szszer\u0171 kock\u00e1zatra t\u00f6rekedett, gyorsan \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3an man\u0151verezett, hat\u00e9konyan haszn\u00e1lta a t\u00fcz\u00e9rs\u00e9get, a harcmez\u0151n higgadts\u00e1g\u00e1val \u00e9s b\u00e1tors\u00e1g\u00e1val t\u0171nt ki. A lengyel Henryk Dembinski 1849 febru\u00e1ri k\u00e1polnai veres\u00e9ge ut\u00e1n a tiszaf\u00fcredi haditan\u00e1csban a tisztikart maga m\u00f6g\u00f6tt tudva el\u00e9rte annak felment\u00e9s\u00e9t. Kossuth el\u0151bb Vetter Antalt, majd amikor az m\u00e1rcius v\u00e9g\u00e9n betegs\u00e9ge miatt lemondott, G\u00f6rgeit nevezte ki f\u0151vez\u00e9rnek. A tavaszi hadj\u00e1ratban a honv\u00e9dsereg r\u00e9szenk\u00e9nt verte sz\u00e9t az ellens\u00e9get, \u00e1prilisban gy\u0151zelemr\u0151l gy\u0151zelemre haladva felszabad\u00edtotta a Duna\u2013Tisza k\u00f6z\u00e9t \u00e9s a Felvid\u00e9ket, a kom\u00e1romi csata ut\u00e1n az \u00c9szak-Dun\u00e1nt\u00falt. G\u00f6rgei seregeivel B\u00e9cs helyett Bud\u00e1t vette ostrom al\u00e1, \u00e9s m\u00e1jus 21-\u00e9n siker\u00fclt is visszafoglalnia, ezt a d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t sokan vitatt\u00e1k, de Kossuth \u2013 akivel ellent\u00e9teik egyre ny\u00edltabb visz\u00e1lykod\u00e1ss\u00e1 fajultak \u2013 egyet\u00e9rtett vele. B\u00e1r G\u00f6rgei ellenezte az 1849. \u00e1prilis 14-i F\u00fcggetlens\u00e9gi nyilatkozatot, elfogadta a Szemere-korm\u00e1ny had\u00fcgyminiszteri kinevez\u00e9s\u00e9t. Az orosz intervenci\u00f3 \u2013 amelyet v\u00e9lem\u00e9nye szerint Kossuth provok\u00e1lt ki a f\u00fcggetlens\u00e9g \u00e9s tr\u00f3nfoszt\u00e1s kimond\u00e1s\u00e1val \u2013 megpecs\u00e9telte a szabads\u00e1gharc sors\u00e1t. G\u00f6rgei a j\u00falius 2-i kom\u00e1romi csat\u00e1ban visszaverte Haynau t\u00e1borszernagy k\u00e9tszeres t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 seregeit, de \u0151 maga s\u00falyosan megs\u00e9r\u00fclt, k\u00e9t napig \u00e9let-hal\u00e1l k\u00f6zt lebegett.<\/p>\n

Fel\u00e9p\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n lemondott a had\u00fcgyminiszters\u00e9gr\u0151l, majd v\u00e9grehajtotta hadvez\u00e9ri p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak legbrav\u00farosabb hadm\u0171velet\u00e9t: V\u00e1cn\u00e1l \u00e9szak fel\u00e9 vonult, hogy megker\u00fclje a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 osztr\u00e1k\u2013orosz hader\u0151t, \u00e9s egy h\u00f3napon \u00e1t saj\u00e1t er\u0151i n\u00e9gyszeres\u00e9t, a teljes intervenci\u00f3s er\u0151k egyharmad\u00e1t k\u00f6t\u00f6tte le. \u00cdgy lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a d\u00e9li magyar f\u0151er\u0151k egyed\u00fcl Haynau f\u0151sereg\u00e9vel \u00fctk\u00f6zzenek meg. Irt\u00f3zatos gyalogmenettel megel\u0151zte a beker\u00edt\u0151 orosz csapatokat, \u00e9s augusztus elej\u00e9n el\u00e9rte Aradot, hogy csatlakozzon az ottani magyar sereghez. A szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1t azonban nem lehetett megakad\u00e1lyozni, a d\u00e9li f\u0151sereg Temesv\u00e1rn\u00e1l d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get szenvedett, egy csat\u00e1ra val\u00f3 l\u0151szere sem maradt. A kil\u00e1t\u00e1stalan helyzetben 1849. augusztus 11-\u00e9n Kossuth lemondott korm\u00e1nyz\u00f3i tiszts\u00e9g\u00e9r\u0151l, \u00e9s G\u00f6rgeit (akit k\u00e9s\u0151bb a szabads\u00e1gharc \u00e1rul\u00f3j\u00e1nak ki\u00e1ltott ki) dikt\u00e1tori teljhatalommal ruh\u00e1zta fel. G\u00f6rgei m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9get nem l\u00e1tva \u2013 tisztikar\u00e1nak d\u00f6nt\u00e9se alapj\u00e1n \u2013 k\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb Vil\u00e1gosn\u00e1l, a sz\u0151ll\u0151si mez\u0151n letette a fegyvert az oroszok el\u0151tt. Amikor ellovagolt katon\u00e1i el\u0151tt, akik utolj\u00e1ra meg\u00e9ljenezt\u00e9k, vasidegei felmondt\u00e1k a szolg\u00e1latot, s\u00edrva borult lova nyak\u00e1ra. A c\u00e1r szem\u00e9lyes k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra elker\u00fclte a hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9st, de sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k, Klagenfurtban, majd a szomsz\u00e9dos Viktringben \u00e9lt rend\u0151ri fel\u00fcgyelet alatt, ezekben az \u00e9vekben sz\u00fclettek gyermekei. 1867-ben, a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n t\u00e9rhetett csak haza, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 munk\u00e1kat v\u00e1llalt, majd alt\u00e1bornagyi nyugd\u00edj\u00e1b\u00f3l \u00e9lt visszavonultan Visegr\u00e1don. Az \u201e\u00e9l\u0151 v\u00e9rtan\u00fa\u201d, ahogy M\u00f3ricz Zsigmond nevezte, 98 \u00e9vesen, 1916. m\u00e1jus 21-\u00e9n Budapesten halt meg. A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u00e1rul\u00f3nak b\u00e9lyegezte, \u00e9s ez a meg\u00edt\u00e9l\u00e9s \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig k\u00eds\u00e9rte, ma m\u00e1r bizonyos, hogy igaztalanul. S\u00edreml\u00e9ke a Kerepesi temet\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3, a szabads\u00e1gharcr\u00f3l \u00edrt eml\u00e9kiratait 1911-ben, majd 1988-ban \u00fajra kiadt\u00e1k, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott lovas szobr\u00e1nak m\u00e1solat\u00e1t 1998-ban avatt\u00e1k fel a budai V\u00e1rban.<\/p>\n

\n \n $\"Fb-Button\"$ \n <\/a>\n <\/div>

<\/fb:like><\/div>