Somogy az \u00e9szaki sz\u00e9less\u00e9g 46\u00b07\u2019, valamint a keleti hossz\u00fas\u00e1g 18\u00b012\u2019-\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 a f\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6n. Az 1695. \u00e9vi \u00f6ssze\u00edr\u00e1s szerint: \u201eSomogy falu P\u00e9cst\u0151l kelet fel\u00e9, P\u00e9csv\u00e1rad ir\u00e1ny\u00e1ban fekszik egy \u00e9s h\u00e1romnegyed \u00f3r\u00e1nyira.\u201d Az 1786- os k\u00f6zs\u00e9gt\u00f6rt\u00e9neti c\u00e9dul\u00e1k \u00edgy \u00edrnak r\u00f3la: \u201eSomogy, magyar falu, Baranya megy\u00e9ben, 1 m\u00e9rf\u00f6ldnyire P\u00e9cst\u0151l K-\u00c9K-re.\u201d Az 1938-as Baranyai v\u00e1rmegy\u00e9kr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 kiadv\u00e1ny pedig m\u00e1r a hozz\u00e1tartoz\u00f3 ter\u00fcleteket is felsorolja: \u201eKisk\u00f6zs\u00e9g a p\u00e9csi j\u00e1r\u00e1sban. Hozz\u00e1tartoznak: J\u00f3zsefh\u00e1za, Kulcsoscs\u00e1rda, Somogyb\u00e1nyatelep, Heinrichtelep, R\u00fcckertelep, Szentistv\u00e1n-akna nevezet\u0171 k\u00fclter\u00fcletek.\u201d K\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk \u00fajkori telep\u00fcl\u00e9se \u00e9szakkelet-d\u00e9lnyugati ir\u00e1nyban hosszan elny\u00falva h\u0171en k\u00f6veti a Mecsek hegys\u00e9g lank\u00e1s dombjai \u00e1ltal k\u00f6r\u00fclvett magasabb fekv\u00e9s\u0171, viszonylag sz\u0171k ter\u00fcletet. Kiterjed\u00e9se k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa, \u00e9s d\u00e9li v\u00e9g\u00e9t\u0151l elindulva k\u00f6zrefogja a v\u00f6lgybe \u00e9k alak\u00faan beny\u00fal\u00f3 Faluf\u00f6le n\u00e9ven ismert dombh\u00e1tat (Csap utcai vonulat). Az \u00e9szakkeleti ir\u00e1ny\u00fa fejl\u0151d\u00e9se a r\u00e9gibb, \u00e9s ebben az ir\u00e1nyban m\u00e1r teljesen \u00f6ssze\u00e9p\u00fclt Vasassal. T\u0151le m\u00e1r csak mesters\u00e9gesen hat\u00e1rolhat\u00f3 el. Az \u00e9szaknyugati ir\u00e1ny\u00fa fejl\u0151d\u00e9s j\u00f3val k\u00e9s\u0151bbi kelet\u0171, mely a sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1szat kezdet\u00e9vel v\u00e1lt lend\u00fcletess\u00e9, \u00e9s alak\u00edtotta ki a b\u00e1nyatelepi r\u00e9szt, a csob\u00e1nyoki ter\u00fcleten a fels\u0151, a P\u00fcsp\u00f6kr\u00e9ten pedig az als\u00f3 telepet. Dombay J\u00e1nos, a P\u00e9csi Janus Pannonius M\u00fazeum f\u0151igazgat\u00f3ja
\n\u00c1rp\u00e1d-kori temet\u0151k Barany\u00e1ban c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban \u00edgy \u00edr k\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk hat\u00e1r\u00e1r\u00f3l: \u201eA k\u00f6zs\u00e9gt\u0151l d\u00e9lkeletre nagy, kerek v\u00f6lgytekn\u0151 ter\u00fcl el. R\u00e9gen kisz\u00e1radt t\u00f3fen\u00e9k lehetett, amelyben ma b\u0151term\u0151 r\u00e9tek d\u00edszlenek. K\u00e9toldalt enyhe hajl\u00e1s\u00fa dombok szeg\u00e9lyezik. F\u00f6ldj\u00e9t b\u0151viz\u0171 patakok \u00e9s forr\u00e1sok \u00f6nt\u00f6zik. A v\u00f6lgy k\u00f6zep\u00e9t\u0151l, a k\u00f6zs\u00e9gt\u0151l szint\u00e9n d\u00e9lkeletre, a 4-500 m hossz\u00fa Erzs\u00e9bet-hegy \u00e9szaknyugat\u2013d\u00e9lkeleti ir\u00e1nyban a v\u00f6lgyet k\u00e9t keskenyebb \u00e1gra osztja. \u00c9szaknyugati v\u00e9ge k\u00fap alak\u00fa, oldalai itt meredekek. D\u00e9lkelet fel\u00e9 haladva fokozatosan ellaposodik. \u00c9szakkeleti oldala mindv\u00e9gig meredek, a nyugati ellenben enyh\u00e9n ereszkedik al\u00e1 a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s mellett h\u00faz\u00f3d\u00f3 keskenyebb, sek\u00e9lyebb v\u00f6lgybe. Fels\u0151 k\u00fap alak\u00fa v\u00e9g\u00e9hez romantikus, n\u00e9pi hiedelmek f\u0171z\u0151dnek.\u201d Lak\u00f3hely\u00fcnk a D\u00e9l-Dun\u00e1nt\u00fal jellegzetes szigethegy\u00e9n, a Mecsek lank\u00e1j\u00e1n ter\u00fcl el. A hegys\u00e9g alapj\u00e1t a f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti \u00f3kor karbon korszak\u00e1ban Eur\u00f3p\u00e1n v\u00e9gigvonul\u00f3, majd a k\u00f6vetkez\u0151 korszakban elpusztul\u00f3 hatalmas hegys\u00e9g egyik r\u00f6ge k\u00e9pezi. A f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6z\u00e9pkor idej\u00e9n mindink\u00e1bb m\u00e9ly\u00fcl\u0151 tenger bor\u00edtotta el vid\u00e9k\u00fcnket is. A tenger fokozatosan m\u00e9ly\u00fclt, fenek\u00e9n ekkor indult meg a m\u00e9szk\u0151 k\u00e9pz\u0151d\u00e9se. A k\u00f6vetkez\u0151 korszakokra ism\u00e9t iszapos lerak\u00f3d\u00e1s \u2013 fekete pal\u00e1k \u2013 jellemz\u0151ek. R\u00e9tegei a tengerparti mocsarak buja n\u00f6v\u00e9nyzet\u00e9b\u0151l keletkeztek, k\u0151sz\u00e9nnel v\u00e1ltakoztak. A n\u00f6v\u00e9nyek anyag\u00e1b\u00f3l k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt a fekete k\u0151sz\u00e9n. A k\u0151sz\u00e9n keletkez\u00e9s\u00e9nek korszak\u00e1b\u00f3l a mocs\u00e1ri \u00fcled\u00e9kben kis mennyis\u00e9g\u0171 vas\u00e9rcet is tal\u00e1ltak. Az \u0151sr\u00e9gi Mecsek l\u00e1b\u00e1n\u00e1l fekszik Somogy, melynek
\nhely\u00e9t 400 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt sek\u00e9ly tenger bor\u00edtotta. A tenger visszavonul\u00e1sa ut\u00e1n felsz\u00ednre ker\u00fcltek a m\u00e9szk\u0151r\u00e9tegek, itt-ott vulkanikus k\u0151zetekkel egyetemben. A n\u00e9h\u00e1ny t\u00edzezer \u00e9vvel ezel\u0151tt f\u00faj\u00f3 hideg \u00e9szaki sz\u00e9l alak\u00edtotta ki a csaknem minden\u00fctt megtal\u00e1lhat\u00f3 l\u00f6szt.
\nA Mecseket kor\u00e1bban \u0151serd\u0151 bor\u00edtotta, \u00e9s ma is nagy r\u00e9sze f\u00e1s, erd\u0151s. A homokot pedig, mint a Pannon-tenger igen fontos visszamaradt, \u00fcled\u00e9kes k\u0151zet\u00e9t, t\u00f6bb helyen is b\u00e1ny\u00e1ssz\u00e1k. Somogynak is volt homokb\u00e1ny\u00e1ja. A k\u0151korszaki leletek azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy ez a t\u00e1j m\u00e1r abban az id\u0151ben is alkalmas volt emberi telep\u00fcl\u00e9sre. Az erd\u0151k, mocsarak \u00e9s magaslatok v\u00e9delmet ny\u00fajtottak, \u00e9s az itt kialakult b\u00fckk, cser \u00e9s t\u00f6lgy \u0151serd\u0151 j\u00f3l szolg\u00e1lta az akkori gy\u00e9r n\u00e9pess\u00e9get. Ez\u00e9rt sz\u00edvesen vertek tany\u00e1t ezen a helyen az egyik vad\u00e1szter\u00fcletr\u0151l a m\u00e1sikra v\u00e1ndorl\u00f3 \u0151seink. Hisz az erd\u0151 t\u00fczel\u0151f\u00e1t \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151anyagot, a tiszt\u00e1sok legel\u0151t, a hegy \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vet, a s\u00edks\u00e1g term\u0151talajt, a f\u00f6ld belseje pedig k\u00e9s\u0151bb szenet aj\u00e1nd\u00e9kozott sz\u00e1mukra.<\/p>\n
A telep\u00fcl\u00e9s \u00e9ghajlata<\/strong><\/p>\n A telep\u00fcl\u00e9s \u00e9ghajlat\u00e1ban h\u00e1romf\u00e9le hat\u00e1s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl: a mediterr\u00e1n, a kontinent\u00e1lis \u00e9s a nyugati szelek \u00f3ce\u00e1ni l\u00e9g\u00e1ramlatai, melyek v\u00e1ltakozva figyelhet\u0151k meg a v\u00f6lgyben. Szubmediterr\u00e1n hat\u00e1sra utal a ny\u00e1r eleji \u00e9s az \u0151sz v\u00e9gi kett\u0151s csapad\u00e9kmaximum, melyek k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e1razabb peri\u00f3dus kedvez\u0151tlen, r\u00e1ad\u00e1sul a csapad\u00e9k rendszerint felh\u0151szakad\u00e1sok form\u00e1j\u00e1ban hullik. Az \u00e9szaki l\u00e9g\u00e1ramlatok ellen a Mecsek j\u00f3 v\u00e9delmet ny\u00fajt. Legkellemesebb a d\u00e9li lejt\u0151k kl\u00edm\u00e1ja, ahol a sz\u00e9l m\u00e9rs\u00e9kl\u0151dik \u00e9s m\u00e9g a t\u00e9li naps\u00fct\u00e9sben is \u2013 b\u00e1r 0 \u00b0C alatt van a h\u0151m\u00e9r\u0151 higanysz\u00e1la \u2013 olvad. A tet\u0151k\u00f6n tipikus hegyvid\u00e9ki \u00e9ghajlattal tal\u00e1lkozunk: h\u0171v\u00f6s, szeles, m\u00e9g ny\u00e1ron is. A v\u00f6lgy \u00e9ghajlata sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges, a meleg \u00e9s a hideg egyar\u00e1nt meg\u00fcli, mint a katlant. A h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9vi \u00e1tlaga 9,0-10,0 \u00b0C, de a cs\u00facsokon 9,0 \u00b0C al\u00e1 is s\u00fcllyed. A legmelegebb\u00a0 h\u00f3nap a j\u00falius, a leghidegebb a janu\u00e1r. A fagyos napok sz\u00e1ma 80-n\u00e1l kevesebb, \u00e9s zord nap is mind\u00f6ssze 8 van egy \u00e9vben. Csapad\u00e9k\u00e1t a nyugati szelek hozz\u00e1k, igen gyakran heves viharok k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben. Az \u00e1tlagos \u00e9vi csapad\u00e9k\u00f6sszeg 680-800 mm. Az \u00e9szaki ter\u00fcletek \u00e9s a\u00a0 tet\u0151k a legcsapad\u00e9kosabbak. Leggyakoribb sz\u00e9lir\u00e1nyai a nyugati \u00e9s a d\u00e9li, ritk\u00e1bban \u00e9szaki \u00e9s keleti.<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/wp-content\/upLoads\/2019\/02\/t\u00e1j-2.jpg\")
<\/a>A Somogyot k\u00f6r\u00fclvev\u0151 Mecsek n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1ga az \u00e9ghajlatnak megfelel\u0151en oszlik el. A n\u00f6v\u00e9nytakar\u00f3ban sok a balk\u00e1ni, a mediterr\u00e1n \u00e9s a szubmediterr\u00e1n elem. A f\u00f6ldk\u00f6zi hat\u00e1sokat \u00e9lvez\u0151 d\u00e9li oldalakon mediterr\u00e1n jelleg\u0171, az \u00e9szaki, atlanti-\u00f3ce\u00e1ni hat\u00e1sok alatt \u00e1ll\u00f3 r\u00e9szeken egy\u00e9b h\u0171v\u00f6sebb \u00e9ghajlatot kedvel\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek telepedtek meg. A magasabban fekv\u0151 helyeken erd\u0151k \u2013 f\u0151leg t\u00f6lgy, b\u00fckk, gyerty\u00e1n, kev\u00e9s telep\u00edtett feny\u0151 \u2013 tal\u00e1lhat\u00f3k. A domboldalak jellemz\u0151 n\u00f6v\u00e9nyei a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 cserj\u00e9k, bokrok, boz\u00f3tok. A v\u00f6lgyben h\u00faz\u00f3dnak meg a legel\u0151k \u00e9s r\u00e9tek, egy\u00fctt a mez\u0151gazdas\u00e1g elterjed\u00e9s\u00e9vel kialakult sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldi n\u00f6v\u00e9nyi kult\u00far\u00e1val. Hadd eml\u00edts\u00fcnk meg n\u00e9h\u00e1ny hat\u00e1runkban is el\u0151fordul\u00f3 jellegzetes n\u00f6v\u00e9nyfajt. A d\u00e9li lejt\u0151k erdeiben k\u00fcl\u00f6nleges n\u00f6v\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt a tarka kosbor \u00e9s a nagy ezerj\u00f3f\u0171. Febru\u00e1r\u2013m\u00e1rcius h\u00f3napban vir\u00e1gzik az illatos hunyor \u00e9s ny\u00edlik a h\u00f3vir\u00e1g. A cseres t\u00f6lgyesekben kora tavaszt\u00f3l k\u00e9s\u0151 \u0151szig megjelenik az ibolya, a kankalin, a harangvir\u00e1g, nad\u00e1lyt\u0151, szell\u0151r\u00f3zsa, a bogl\u00e1rkaf\u00e9l\u00e9k sokf\u00e9le fajt\u00e1i. Tavaszi vir\u00e1gunk az illatos gy\u00f6ngyvir\u00e1g is, a medvehagym\u00e1val egyetemben, mely a gyerty\u00e1nos-t\u00f6lgyesek \u00e9s b\u00fckk\u00f6s\u00f6k k\u00f6z\u00f6s n\u00f6v\u00e9nye. A cserjeszintben a h\u00fasos som, galagonya, vadr\u00f3zsa teny\u00e9szik, az erd\u0151kben pedig a vadk\u00f6rte, vadalma, vadcseresznye. T\u00e9len gyakran el\u0151fordul a mediterr\u00e1n \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld l\u00f3nyelv\u0171 csodabogy\u00f3. A Mecsek \u00e1llatvil\u00e1g\u00e1t jellemz\u0151 fajok k\u00f6rnyezet\u00fcnkben is fellelhet\u0151k. Ilyenek a r\u00e1kf\u00e9l\u00e9k, sz\u00e1zl\u00e1b\u00faak, szitak\u00f6t\u0151k, sz\u00f6csk\u00e9k, darazsak, m\u00e9hek, hangy\u00e1k, lepk\u00e9k, p\u00f3kok, rovarok, csig\u00e1k, gy\u00edkok, k\u00edgy\u00f3k \u00e9s b\u00e9k\u00e1k. Vid\u00e9k\u00fcnk klimatikus \u00e9s talajtani adotts\u00e1gai kedvez\u0151 \u00e9l\u0151hely kialakul\u00e1s\u00e1t tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9 a nagyobb vadaknak is. Az erd\u0151kben gyakran l\u00e1tni szarvasokat \u00e9s vaddiszn\u00f3kat. Ez ut\u00f3bbiak \u00e9jszaka a mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fcletekre is kij\u00e1rnak t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot keresni. Jelent\u0151s k\u00e1rokat okozhatnak a t\u00f6lgyesek fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 makkvet\u00e9sek kit\u00far\u00e1s\u00e1val. Az \u0151z a mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fcleteket r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben, de nem ritka az \u00fan. \u201eerdei \u0151z\u201d sem. Az apr\u00f3vad\u00e1llom\u00e1ny (mezei ny\u00fal, fogoly, f\u00e1c\u00e1n, t\u0151k\u00e9s r\u00e9ce, erdei szalonka) \u00e9letfelt\u00e9telei cs\u00f6kkentek az ut\u00f3bbi id\u0151ben, \u00edgy vad\u00e1szatuk sem jelent\u0151s. A ragadoz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl gyakori a r\u00f3ka. A h\u00e1zak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n gyakran nyesttel, m\u00edg rokon\u00e1val, a nyuszttal erd\u0151s ter\u00fcleteken tal\u00e1lkozhatunk elv\u00e9tve. Nem t\u00fal gyakori, de jellemz\u0151 erdei \u00e1llatunk a borz. A mez\u0151k\u00f6n gyakori az \u00fcrge, a vakondok, a mezei eg\u00e9r. A madarak k\u00f6z\u00fcl jellegzetes a g\u00f3lya, a barna k\u00e1nya, \u00f6lyv, feketerig\u00f3, s\u00e1rgarig\u00f3, hark\u00e1ly, m\u00e1ty\u00e1smad\u00e1r, ver\u00e9b, fecske, \u00f6k\u00f6rszem, vadgalamb.<\/p>\n![\"Fb-Button\"](\"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/wp-content\/plugins\/facebook-button-plugin\/images\/standard-facebook-ico.png\")
\n <\/a>\n <\/div>