\u2013 Val\u00f3ban, 0 \u00e9v december 25-\u00e9n sz\u00fcletett meg emberk\u00e9nt J\u00e9zus Krisztus a f\u00f6ldre? Lehet-e tudni sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek val\u00f3s idej\u00e9t?<\/em><\/p>\n

J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1ra n\u00e9zve Luk\u00e1cs evang\u00e9liuma 2,1-6-ban arr\u00f3l \u00e9rtes\u00fcl\u00fcnk, hogy a Megv\u00e1lt\u00f3 az id\u0151 t\u00e1jt sz\u00fcletett Betlehemben, amikor Augusztus cs\u00e1sz\u00e1r rendelet\u00e9re Quirinius sz\u00edriai helytart\u00f3 ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1st hajtott v\u00e9gre. Arr\u00f3l a vagyon\u00f6ssze\u00edr\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, amelyet i.e. 8-ban Augustus rendelt el, de semmit sem tudunk arr\u00f3l, hogy ez a rendelet mikor \u00e9rte el Palesztin\u00e1t, amely akkor r\u00f3mai provincia volt. M\u00e1t\u00e9 evang\u00e9liuma pedig besz\u00e1mol a Her\u00f3des f\u00e9le gyermekgyilkoss\u00e1gr\u00f3l, amelyb\u0151l megtudjuk, hogy Nagy Her\u00f3des m\u00e9g \u00e9lt, amikor J\u00e9zus sz\u00fcletett, de nem sokkal azut\u00e1n meghalt. Josephus Flavius kort\u00e1rs t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 r\u00e9szletesen le\u00edrja Her\u00f3des hal\u00e1l\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit \u201eA zsid\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nete\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edti, hogy a kir\u00e1ly egyik utols\u00f3 r\u00e9mtette idej\u00e9n Jeruzs\u00e1lemben holdfogyatkoz\u00e1s volt. Nem sokkal ezut\u00e1n, h\u00fasv\u00e9t \u00fcnnepe el\u0151tt Nagy Her\u00f3des meghalt. A csillag\u00e1szok pontosan meghat\u00e1rozt\u00e1k, hogy Jeruzs\u00e1lemben a h\u00fasv\u00e9ti \u00fcnnephez k\u00f6zel es\u0151 id\u0151ben i. e. 4. m\u00e1rcius 12-\u00e9n volt holdfogyatkoz\u00e1s. Her\u00f3des teh\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00e1prilis legelej\u00e9n halt meg. Sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba kell m\u00e9g venn\u00fcnk, hogy J\u00e9zust sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n 40 nappal bemutatt\u00e1k a templomban, \u00e9ppen ez id\u0151 t\u00e1jt lehetett a napkeleti b\u00f6lcsek l\u00e1togat\u00e1sa (utaz\u00e1suk ugyanis bizonyos id\u0151t vett ig\u00e9nybe). Ezek ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt a menek\u00fcl\u00e9s Egyiptomba, ahonnan Her\u00f3des hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l \u00e9rtes\u00fclve visszat\u00e9rhettek N\u00e1z\u00e1retbe. A felsorolt esem\u00e9nyeknek teh\u00e1t i. e. 4, \u00e1prilis eleje el\u0151tt kellett lezajlaniuk. Ezek az adatok vezetnek el J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9si idej\u00e9nek megk\u00f6zel\u00edt\u0151 pontoss\u00e1g\u00fa meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz, amely i. e. 5 k\u00e9s\u0151 \u0151sz\u00e9n lehetett. Mindezeket sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba v\u00e9ve nehezen k\u00e9pzelhet\u0151 el, hogy t\u00e9lv\u00edz idej\u00e9n, dec. 25-\u00e9n a p\u00e1sztorok kint legyenek a ny\u00e1jaikkal a szabad \u00e9g alatt, hiszen Izraelben t\u00e9len a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt a fagypont al\u00e1 s\u00fcllyed. Id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk, amely Krisztus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l sz\u00e1m\u00edtja az \u00e9veket, Dionysius Exiguus (aki 540 \u00e9s 560 k\u00f6z\u00f6tt halt meg) r\u00f3mai ap\u00e1t nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, akinek nem \u00e1llt minden adat a rendelkez\u00e9s\u00e9re ahhoz, hogy J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9t pontosan meghat\u00e1rozza. \u0150 Diocletianus 248. \u00e9v\u00e9t J\u00e9zus Krisztus 532. \u00e9v\u00e9nek vette. Sz\u00e1m\u00edt\u00e1si hib\u00e1j\u00e1b\u00f3l ad\u00f3dik az, hogy az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk nem esik egybe J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9si \u00e9v\u00e9vel. J\u00e9zus teh\u00e1t i.e. 5-ben sz\u00fclethetett.<\/p>\n

\u2013 A Biblia fontosnak tartja-e J\u00e9zus Betlehemben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 sz\u00fclet\u00e9se napj\u00e1nak meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t?<\/em><\/p>\n

J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1t a bibliai j\u00f6vend\u00f6l\u00e9sek nem jelentett\u00e9k ki. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Messi\u00e1s sz\u00fclet\u00e9si hely\u00e9re, sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1ra, szenved\u00e9s\u00e9re, helyettes \u00e1ldozati hal\u00e1l\u00e1ra, felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s m\u00e1sodik elj\u00f6vetel\u00e9re vonatkoz\u00f3an tal\u00e1lhatunk a Szent\u00edr\u00e1sban pr\u00f3f\u00e9ci\u00e1kat. A Messi\u00e1s fell\u00e9p\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul pontosan megadja a D\u00e1niel k\u00f6nyve (v\u00f6. Dn 9,25; Mk 1,15). J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1t viszont az \u00dar nem tartotta fontosnak k\u00f6z\u00f6lni. Vajon mi\u00e9rt? Az\u00e9rt, mert Krisztusnak a k\u00fcldet\u00e9se \u00e9s a messi\u00e1si szolg\u00e1lata a l\u00e9nyeges, Isten Orsz\u00e1g\u00e1nak a meghirdet\u00e9se \u00e9s az ember megv\u00e1lt\u00e1sa a d\u00f6nt\u0151 \u00e9s nem az \u0150 sz\u00fclet\u00e9se. A gyermekkor\u00e1r\u00f3l is csak egy r\u00f6vid epiz\u00f3dot tal\u00e1lunk az evang\u00e9liumokban, mert nek\u00fcnk nem egy kisded J\u00e9zust kell k\u00f6vetni, hanem a felt\u00e1madt \u00e9s \u00e9rt\u00fcnk k\u00f6zbenj\u00e1r\u00f3 Urat (v\u00f6. 1Tim 2,5), aki \u00edgy sz\u00f3l ma is hozz\u00e1nk az \u0150 ig\u00e9je \u00e1ltal: \u201eJ\u00f6jj \u00e9s k\u00f6vess engem!\u201d Teh\u00e1t a Bibli\u00e1ban sem az apostolok, sem az els\u0151 kereszt\u00e9nyek nem \u00fcnnepelt\u00e9k meg J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek napj\u00e1t. A kar\u00e1csonyi \u00fcnnepk\u00f6r kialakul\u00e1sa k\u00e9s\u0151bbi eredet\u0171.<\/p>\n

\u2013 Mi\u00e9rt december 25-26-\u00e1n \u00fcnnepli a vil\u00e1g a Kar\u00e1csonyt? Mi a Kar\u00e1csony sz\u00f3 jelent\u00e9se?<\/em><\/p>\n

\u201eAurelianus r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r a 3. sz\u00e1zadban tisztel\u0151je volt a Napistennek, \u00e9s ez\u00e9rt bevezette a \u201eLegy\u0151zhetetlen Nap\u201d (latinul: Sol invictus) \u00fcnnep\u00e9t dec. 25-re, az antik sz\u00e1m\u00edt\u00e1s szerinti nap\u00e9jegyenl\u0151s\u00e9g napj\u00e1ra. Ez a 4. sz\u00e1zadban m\u00e1r olyan n\u00e9pszer\u0171 pog\u00e1ny \u00fcnnep felk\u00edn\u00e1lta a lehet\u0151s\u00e9get a kereszt\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy J\u00e9zus Krisztusnak \u2019az igazs\u00e1g napj\u00e1nak\u2019 (Mal 3,20) \u00e9s \u2019a vil\u00e1g vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1nak\u2019 (Jn 8,12) sz\u00fclet\u00e9si \u00fcnnep\u00e9t meg\u00fclj\u00e9k. A legr\u00e9gebbi utal\u00e1s a 354-ben lez\u00e1rt \u2019V\u00e9rtan\u00fak jegyz\u00e9k\u00e9ben\u2019 (Depositio martyrum) tal\u00e1lhat\u00f3 a nap pontos megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt.\u201d A kar\u00e1csony sz\u00f3, a keleti kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z szl\u00e1v nyelv\u00e9b\u0151l ker\u00fclhetett a magyarba bolg\u00e1r k\u00f6zvet\u00edt\u00e9ssel. A bolg\u00e1r \u201ekracsun\u201d sz\u00f3 t\u00e9li \u00e9s ny\u00e1ri napfordul\u00f3t jelent, illetve az azok k\u00f6r\u00fcli \u00fcnnepnapokat.\u00a0 Eredeti jelent\u00e9se \u201e\u00e1tl\u00e9p\u0151\u201d; ezzel a jelent\u00e9ssel jutott el a \u201efordul\u00f3nap\u201d, \u201enapfordul\u00f3\u201d mai tartalm\u00e1ig.<\/p>\n

\u2013 Ha pog\u00e1ny \u00fcnnepb\u0151l ered, akkor hogyan v\u00e1lhatott a kereszt\u00e9nys\u00e9g egyik legjelent\u0151sebb \u00fcnnep\u00e9v\u00e9? <\/em><\/p>\n

Az el\u0151bbiek alapj\u00e1n kider\u00fcl az, hogy kar\u00e1csony \u00fcnnep\u00e9t a k\u00f6z\u00e9pkori egyh\u00e1z vezette be \u00e1tnevezve ezzel a pog\u00e1nys\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben elterjedt \u00fcnnepet. Az \u00f3korban a pog\u00e1ny n\u00e9pek Egyiptomban \u00cdzisz fi\u00e1nak a sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, Babilonban Nimr\u00f3dnak, a \u201enagy szabad\u00edt\u00f3nak\u201d a sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t \u00fcnnepelt\u00e9k ezen a napon. A pog\u00e1ny R\u00f3m\u00e1ban pedig Szaturnusz \u00fcnnep\u00e9nek is nevezt\u00e9k, \u00e9s f\u00e9ktelen kicsapong\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt \u00f6t napig \u00fclt\u00e9k meg ezt a pog\u00e1ny \u00fcnnepk\u00f6rt Caligula kereszt\u00e9ny\u00fcld\u00f6z\u0151 cs\u00e1sz\u00e1r rendel\u00e9se szerint, valamint a \u201eNatalis invicti solis\u201d \u2013 a le nem gy\u0151z\u00f6tt Nap sz\u00fclet\u00e9snapja is volt. A Nagy Konstantini mil\u00e1n\u00f3i rendelet ut\u00e1ni \u00e9vekben (i. sz. 313 ut\u00e1n) j\u00f6tt l\u00e9tre az egyh\u00e1zi \u00e9s \u00e1llami hatalom \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa, amely sor\u00e1n az \u00faj \u00fcnnep is, cs\u00e1sz\u00e1ri hatalom \u00e1ltal mindenki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telez\u0151 \u00fcnnepp\u00e9 v\u00e1lhatott a r\u00f3mai birodalomban (l\u00e1sd pl.: Nagy Theodosius cs\u00e1sz\u00e1r ediktuma, 380. febr. 27). Kr\u00fczosztomosz, J\u00e9zus b\u00e1tor bizonys\u00e1gtev\u0151je \u00e9s v\u00e9rtan\u00faja ezt \u00edrta 380-ban: \u201eM\u00e9g t\u00edz \u00e9ves sincs, hogy megismert\u00fck ezt a napot (kar\u00e1csonyt).\u201d A k\u00f6z\u00e9pkori egyh\u00e1z azzal, hogy dec. 25-dik\u00e9t J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00fcnnep\u00e9v\u00e9 tette, tulajdonk\u00e9ppen egy pog\u00e1ny \u00fcnnep \u00e1tnevez\u00e9s\u00e9vel a pog\u00e1ny t\u00f6megek figyelm\u00e9t Krisztusra, \u201ea vil\u00e1g vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1ra\u201d akarta ir\u00e1ny\u00edtani. Szem\u00e9lyes megt\u00e9r\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl azonban nem lehet pog\u00e1ny t\u00f6megeket az egyh\u00e1zba ilyen m\u00f3don, cs\u00e1sz\u00e1ri rendeletre \u201ebeemelni\u201d. Abb\u00f3l csak l\u00e1tszat-, vagy \u00e9rdekkereszt\u00e9nys\u00e9g lesz.<\/p>\n

\u2013 Tesz-e eml\u00edt\u00e9st a Szent\u00edr\u00e1s a kar\u00e1csonyf\u00e1r\u00f3l, honnan ered ez a szok\u00e1s?<\/em><\/p>\n

A Biblia term\u00e9szetesen nem \u00edr semmit a kar\u00e1csonyf\u00e1r\u00f3l, csak a keresztf\u00e1t eml\u00edti, amelyre a Megv\u00e1lt\u00f3 J\u00e9zust fesz\u00edtett\u00e9k, aki \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalta ezt a kimondhatatlan \u00e1ldozatot minden ember b\u0171ne miatt, \u00e9s minden ember helyett, hogy \u201eaki benne hisz el ne vesszen, hanem \u00f6r\u00f6k \u00e9lete legyen\u201d (v\u00f6. Jn 3,16; R\u00f3m 6,23). A kar\u00e1csonyfa \u00e1ll\u00edt\u00e1s szok\u00e1sa szint\u00e9n pog\u00e1ny eredet\u0171, amelynek eredete az \u00f3kori Babilonba ny\u00falik vissza. Babilonban a feny\u0151fa gyerty\u00e1kkal az \u00faj \u00e9letre kelt Nimr\u00f3dot, az agyonvert \u00e9s \u00faj \u00e9letre t\u00e1madt istent \u00e1br\u00e1zolta. Ez a kultusz teh\u00e1t Babilonb\u00f3l ker\u00fclt \u00e1t a m\u00e9g a t\u00f6bb istenhitet vall\u00f3, pog\u00e1ny R\u00f3m\u00e1ba. Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151dik, hogy ennek semmi k\u00f6ze sincsen J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez, sem a hal\u00e1lb\u00f3l val\u00f3 felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1hoz; ez ut\u00f3bbi viszont minden kereszt\u00e9ny ember hit\u00e9nek a k\u00f6z\u00e9ppontja mind a mai napig (v\u00f6. 1Kor 15,17.20).<\/p>\n

Kepler 1603 december\u00e9ben erre a sz\u00e1m\u00edt\u00e1sra jutott: A Jupiter \u00e9s a Szaturnusz olyan k\u00f6zel ker\u00fclt egym\u00e1shoz, hogy egyetlen er\u0151s f\u00e9ny\u0171 csillagnak l\u00e1tszott. Mindez a halak jegy\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt, amely Izrael \u00e9s a Messi\u00e1s jelk\u00e9pe volt. A Jupiter kir\u00e1lycsillag, m\u00edg a Szaturnusz Izrael v\u00e9d\u0151csillaga volt. Sup\u00e1rban, a h\u00edres csillagvizsg\u00e1l\u00f3 helyen feljegyezt\u00e9k ezt a jelens\u00e9get, amely i. e. 7-ben t\u0171nt fel, \u00e9s h\u00e9t h\u00f3napig volt l\u00e1that\u00f3. Ez az elm\u00e9let nem val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti azt, hogy ez lett volna i. e. 5 \u0151sz\u00e9n a betlehemi csillag, b\u00e1r sokan ezt gondolj\u00e1k. Az evang\u00e9lium alapj\u00e1n a csillag jellegzetess\u00e9ge igen k\u00fcl\u00f6nleges: val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hosszabb ideig volt l\u00e1that\u00f3, a napkeleti b\u00f6lcsek el\u0151tt haladt, \u00e9s meg\u00e1llt a betlehemi barlangist\u00e1ll\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt (v\u00f6. Mt 2,2.9-10). Ilyen csillag nem l\u00e9tezik. A bibliai le\u00edr\u00e1s alapj\u00e1n Isten f\u00e9nyes angyalainak egy csoportj\u00e1ra lehet gondolni, akiket a b\u00f6lcsek messzir\u0151l csillagnak v\u00e9ltek. M\u00e1t\u00e9 evang\u00e9lium\u00e1b\u00f3l tudjuk, hogy J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9sekor angyalok jelentek meg a ny\u00e1jat legeltet\u0151 p\u00e1sztoroknak (v\u00f6. Lk 2,8-15).<\/p>\n

\u2013 L\u00e9tez\u0151 szem\u00e9lyek voltak a h\u00e1rom kir\u00e1lyok, G\u00e1sp\u00e1r, Menyh\u00e9rt \u00e9s Boldizs\u00e1r? <\/em><\/p>\n

M\u00e1t\u00e9 evang\u00e9liuma szerint b\u00f6lcsek j\u00f6ttek napkeletr\u0151l (v\u00f6. Mt 2,1.7), akik val\u00f3j\u00e1ban \u00f3kori \u00e9rtelemben vett csillag\u00e1szok voltak. A g\u00f6r\u00f6g \u201emagoi\u201d azt jelenti, hogy \u201eb\u00f6lcsek\u201d \u00e9s nem azt, hogy \u201ekir\u00e1lyok\u201d. Azt, hogy h\u00e1rman voltak, a J\u00e9zusnak vitt h\u00e1romf\u00e9le aj\u00e1nd\u00e9k (arany, t\u00f6mj\u00e9n \u00e9s mirha) alapj\u00e1n gondolt\u00e1k, \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori vall\u00e1si hagyom\u00e1nyb\u00f3l ismerj\u00fck a nev\u00fcket, nem a Bibli\u00e1b\u00f3l. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a \u201ekir\u00e1lyok\u201d megnevez\u00e9ssel jelezt\u00e9k azt, hogy a F\u00f6ld minden kir\u00e1ly\u00e1t\u00f3l \u00e9s uralkod\u00f3j\u00e1t\u00f3l h\u00f3dolat, im\u00e1dat j\u00e1r a Messi\u00e1s-kir\u00e1lynak. Krisztus Urunk azonban csak \u0151szinte, \u00f6nk\u00e9ntes alapon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 im\u00e1datot tud elfogadni. Az Isten szeretet (1Jn 4,8), \u00e9s nem k\u00e9nyszer\u00edt senkit sem hatalm\u00e1val arra, hogy im\u00e1dj\u00e1k \u0150t.<\/p>\n

\u2013 Honnan tudt\u00e1k a napkeleti b\u00f6lcsek J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek hely\u00e9t \u00e9s idej\u00e9t? <\/em><\/p>\n

Mivel az izraelit\u00e1k 70 \u00e9vig voltak babiloni fogs\u00e1gban (i. e. 605-535), \u00e9s mindenki nem t\u00e9rt vissza a Szentf\u00f6ldre, az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi irataik, \u00e9s a h\u00e9ber nyelv is el\u00e9rhet\u0151ek voltak az akkori b\u00f6lcsek sz\u00e1m\u00e1ra. Ismerhett\u00e9k B\u00e1l\u00e1m pr\u00f3f\u00e9ta j\u00f6vend\u00f6l\u00e9s\u00e9t, aki ezt j\u00f6vend\u00f6lte az elj\u00f6vend\u0151 Messi\u00e1sr\u00f3l: \u201eCsillag sz\u00e1rmazik J\u00e1kobb\u00f3l, kir\u00e1lyi p\u00e1lca t\u00e1mad Izraelb\u0151l\u201d (4M\u00f3z 24,17). Ha a b\u00f6lcseknek nem lett volna a kez\u00fckben az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi iratok egy r\u00e9sze, B\u00e1l\u00e1m j\u00f6vend\u00f6l\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt, akkor hit\u00fck sem lett volna egy csillagnak l\u00e1tsz\u00f3 f\u00e9nyess\u00e9g ut\u00e1n 1200 km-t utazni, \u00e9s az \u00fat f\u00e1radalmait v\u00e1llalni. K\u00fcl\u00f6nben is, mi\u00e9rt h\u00f3doltak volna egy idegen n\u00e9p \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt kir\u00e1ly\u00e1nak? A b\u00f6lcsek pontosan tudt\u00e1k, hogy nem egy k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges kir\u00e1ly sz\u00fcletett meg J\u00fade\u00e1ban, hanem a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00e1ltal hirdetett Messi\u00e1s-kir\u00e1ly, akinek az elj\u00f6vend\u0151 uralm\u00e1val egy \u00faj korszak kezd\u0151dik majd el. A felt\u0171nt \u00e9gi jel, csak meger\u0151s\u00edtette benn\u00fck Isten ig\u00e9j\u00e9nek hiteless\u00e9g\u00e9t, megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s igazs\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

\u2013 Az izraelit\u00e1k is pontosan tudhatt\u00e1k azt, hogy a Messi\u00e1s hol \u00e9s mikor sz\u00fcletik meg? Mi\u00e9rt nem \u0151k mentek els\u0151k\u00e9nt a j\u00e1szolhoz? <\/em><\/p>\n

Isten \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi v\u00e1lasztott n\u00e9pe \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t v\u00e1rta a meg\u00edg\u00e9rt Messi\u00e1st (jelent\u00e9se \u201eSzentl\u00e9lekt\u0151l f\u00f6lkent szabad\u00edt\u00f3\u201d). J\u00e9zus f\u00f6ldre sz\u00fclet\u00e9sekor azonban az \u00edr\u00e1stud\u00f3k magyar\u00e1zatai \u00e9s hagyom\u00e1nyai elfedt\u00e9k a n\u00e9p el\u0151l az Isten ig\u00e9j\u00e9nek vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1t. Ez sajnos ma is \u00edgy van. A magukat h\u00edv\u0151nek vall\u00f3 emberek t\u00f6bbs\u00e9ge ma sem ismeri a Szent\u00edr\u00e1st, de a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hagyom\u00e1nyokat, vall\u00e1si tan\u00edt\u00e1sokat sokkal ink\u00e1bb. Ez volt az egyik oka annak, hogy a Messi\u00e1s sz\u00fclet\u00e9sekor csak egy marad\u00e9k h\u00edv\u0151 v\u00e1rta a Messi\u00e1s sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t (v\u00f6. Lk 2,8-18.25-38). A f\u0151papok \u00e9s \u00edr\u00e1stud\u00f3k azonban b\u00e1r tudt\u00e1k, hogy a Messi\u00e1s Betlehemben fog megsz\u00fcletni, akinek \u201esz\u00e1rmaz\u00e1sa eleit\u0151l fogva, \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva van\u201d (Mik 5,2\/1), – teh\u00e1t val\u00f3s\u00e1gos isteni szem\u00e9lyr\u0151l van sz\u00f3, \u2013 m\u00e9gis, m\u00e1r a sz\u00fclet\u00e9sekor elvetett\u00e9k a sz\u00edv\u00fckben Krisztust, \u00e9s nem mentek \u00e1t Jeruzs\u00e1lemb\u0151l Betlehembe (8 km), hogy k\u00f6sz\u00f6nts\u00e9k \u0150t. Pontosan megmondt\u00e1k a b\u00f6lcseknek, hogy hol kell a Messi\u00e1snak megsz\u00fcletni (v\u00f6. Mt 2,4-6), de \u0151k nem hittek benne. Ma is vannak, akik ismerik a Bibli\u00e1t, tan\u00edtanak is bel\u0151le, de k\u00f6z\u00fcl\u00fck sokan nem hiszik el, hogy annak ig\u00e9i Isten ajk\u00e1r\u00f3l val\u00f3k (Mt 4,4); mert ha elhinn\u00e9k, akkor engedelmeskedn\u00e9nek is neki.<\/p>\n

\u2013 Jelenleg hol tart\u00f3zkodik J\u00e9zus, \u00e9s milyen feladatot l\u00e1t el?<\/em><\/p>\n

A Biblia szerint Krisztus jelenleg a mennyben, az Aty\u00e1n\u00e1l van, \u00e9s a mennyei templomban, a szentek szentj\u00e9ben l\u00e1tja el f\u0151papi \u00e9s papi szolg\u00e1lat\u00e1t a benne h\u00edv\u0151 n\u00e9p\u00e9nek jav\u00e1ra. K\u00f6zvet\u00edti im\u00e1ikat az Aty\u00e1nak, \u00e9s elt\u00f6rli azok b\u0171neit, akik megvallott\u00e1k \u00e9s megb\u00e1nt\u00e1k azokat. Akik ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben felment\u0151 \u00edt\u00e9letet kapnak t\u0151le, azok az \u0150 m\u00e1sodik elj\u00f6vetelekor (ak\u00e1r elhunytak, ak\u00e1r m\u00e9g \u00e9lnek akkor) felt\u00e1mad\u00e1suk, vagy \u201eelv\u00e1ltoz\u00e1suk\u201d ut\u00e1n az \u00e9g felh\u0151in Krisztussal egy\u00fctt a mennybe ragadtatnak az angyalok visszat\u00e9r\u0151 sereg\u00e9vel egy\u00fctt. Azt az \u00f6r\u00f6met, b\u00e9k\u00e9t \u00e9s romolhatatlan \u00e9letet m\u00e1r senki el nem veheti t\u0151l\u00fck (J\u00e9zus f\u0151papi \u00e9s k\u00f6zbenj\u00e1r\u00f3 szolg\u00e1lata: 1Tim 2,5; Zsid 7,25; R\u00f3m 8,34; 1Jn 2,1; 3M\u00f3z 16; Dn 8,14; 9,24; Zsid 8,1-5; 1,3; 2,17-18; 4,15-16; az igazak felt\u00e1mad\u00e1sa: 1Tessz 4,14-17; 1Kor 15,22-23.51-52; Jn 5,28-29).<\/p>\n

\u2013 Amikor elj\u00f6n J\u00e9zus, \u00fagy tudom, az a nap lesz ennek az emberi t\u00f6rt\u00e9nelemnek az utols\u00f3 napja. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a mi gener\u00e1ci\u00f3nkban bek\u00f6vetkezhet ez a nap? <\/em><\/p>\n

Urunk J\u00e9zus Krisztus m\u00e1sodik elj\u00f6vetel\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1t a mennyei Aty\u00e1n k\u00edv\u00fcl senki sem ismeri (v\u00f6. Mk 13,32), csak annak el\u0151jeleit jelentette ki az Isten ig\u00e9je a Bibli\u00e1t olvas\u00f3 \u00e9s annak hitelt ad\u00f3 h\u00edv\u0151 emberek sz\u00e1m\u00e1ra. Csak annyit mondhatunk, hogy elj\u00f6vetele k\u00f6zel van, \u00e9s J\u00e9zus minden tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak jellemben is el kell k\u00e9sz\u00fclnie a menny kir\u00e1ly\u00e1val, a Messi\u00e1s-kir\u00e1llyal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s nagy napj\u00e1ra. J\u00e9zus figyelmezette \u00f6v\u00e9it, \u00e9s ez ma is \u00e1ll: \u201eTi is az\u00e9rt legyetek k\u00e9szen: mert amely \u00f3r\u00e1ban nem gondolj\u00e1tok, abban j\u00f6n el az Embernek Fia\u201d (v\u00f6. Mt 24,42-44; Lk 12,40. 21,34-36).<\/p>\n

Minden kar\u00e1csonyt \u00fcnnepl\u0151 somogyi, h\u00edrdi \u00e9s vasasi lakos sz\u00e1m\u00e1ra k\u00edv\u00e1nok kegyelmekben \u00e9s tiszta \u00f6r\u00f6m\u00f6kben gazdag kar\u00e1csonyi \u00fcnnepeket \u00e9s b\u00e9k\u00e9s, boldog, \u00faj esztend\u0151t: Pongr\u00e1cz R\u00f3bert,<\/p>\n

katolikus \u00e9s egy protest\u00e1ns teol\u00f3gi\u00e1t v\u00e9gzett \u00f6t gyerekes \u00e9desapa,<\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/span>: Szent Biblia, K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r ford\u00edt\u00e1sa, Bp., 2002; Biblia, \u00d3sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gi Szent\u00edr\u00e1s, Szent Istv\u00e1n T\u00e1rsulat, Bp., 2008; Liturgikus lexikon, szerk. Verb\u00e9nyi-Arat\u00f3, Eccl\u00e9sia, Bp., 114.o., \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gi kort\u00f6rt\u00e9net, Dr. Szatm\u00e1ry S\u00e1ndor, Sola Scriptura jegyzetek, Bp., 2008., 34-40. o.; Babilon, Kar\u00e1csony, H\u00fasv\u00e9t, Albert L\u00fcscher, EKE Kiad\u00f3, (1991), 17-25. o.; J\u00e9zus \u00e9lete I., Tak\u00e1cs-Vank\u00f3, Sola Scriptura jegyzetek, Bp., 2005., 37-39. o.; R\u00f3mai t\u00f6rt\u00e9neti chrestomathia, tank\u00f6nyvkiad\u00f3, Bp., 1963, 281-282. o.; www.Wikip\u00e9dia \/ a kar\u00e1csony sz\u00f3 etimol\u00f3gi\u00e1ja<\/p>\n

\n \n $\"Fb-Button\"$ \n <\/a>\n <\/div>
<\/fb:like><\/div>
<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u2013 Val\u00f3ban, 0 \u00e9v december 25-\u00e9n sz\u00fcletett meg emberk\u00e9nt J\u00e9zus Krisztus a f\u00f6ldre? Lehet-e tudni sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek val\u00f3s idej\u00e9t? J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1ra n\u00e9zve Luk\u00e1cs evang\u00e9liuma 2,1-6-ban […]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[14],"tags":[],"class_list":["post-2333","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-portre"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2333"}],"collection":[{"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2333"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2333\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2335,"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2333\/revisions\/2335"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2333"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2333"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/shvonline.kobeko.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2333"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}